Isaák Gyula - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 24. 1930-1931 (Budapest, 1932)

22 Közigazgatási jog. 48. 1886: XXII. t.-c. 10. §. Községi illetőségét nem veszti el az a magyar állampolgár, aki idegen uralom alatt több, mint 4 éve lakik és adót fizet. (1967/1930. K. sz. — M. K. XLIX. 9. sz.) 49. 1886: XXII. t.-c. 42. §. Nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség miatt pénzbüntetésre ítélt községi képviselőtestületi tag a tagok sorából nem törölhető. (1318/1930. K. sz. — M. K. XLVIII. 46. sz.) 50. 1886: XXII. t.-c. 48. §. Megyei városi képviselőtestületbe történt tagválasztás megsemmisítése nem elegendőszámú szavazatszedő küldöttség alakítása miatt. Választási időtartam. Kb. Az 1886: XXII. t.-c. 48. §-ának azt a rendelkezését, hogy a képviselőtestületi tagok választása reggel 9 órakor kezdődik és délután 4 óráig tart, az 1929: XXX. t.-c. 98. §-a hatályon kívül nem helyezvén, az jelenleg is érvényben van. Azon az alapon tehát, hogy a 48. §. rendelkezését az eljárt hatóságok betartották, a választás nem volna megsemmisíthető. Mert igaz ugyan, hogy az 1929: XXX. t.-c. 38. §-a a megyei városokat illetőleg megváltoztatta az 1886: XXII. t.-c. 35. §-ának azt a rendelkezését, hogy egy-egy kerületben 200-nál kevesebb és 600-nál több választó nem lehet s ennek helyébe az a rendelkezés lépett, hogy megyei városokban egy-egy kerületben legalább 600 és legfeljebb 2000 választó legyen. Ámde ebből még nem következik, hogy az 1886: XXII. t.-c. 48. §-a is módosult volna. Az egy-egy kerületben felvehető szavazók számának felemelése ugyanis csak azzal a következménnyel járhat, hogy az 1929: XXX. t.-c. 15. §-ában foglaltak hasonszerű alkalmazásával — mivel az 1886: XXII. t.-c. 48. §-ában a szavazásra megszabott határidő nem elegendő arra, hogy az egy-egy kerületben levő szavazók, amennyiben számuk a 600-at meghaladja, valamennyien leszavazhassanak — több szavazatszedő küldöttség alakíttassék, de nincs törvényes alap a választásra megszabott határidő meghosszabbítására. Az alispáni jelentésből kitűnik, hogy M. megyei városnak mind a 13 választókerületében a választók száma a 600-at, sőt két kerületben az 1000-et is meghaladja. Kitűnik továbbá ebből a jelentésből az is, hogy valamennyi kerületben a választóknak igen jelentékeny része és pedig nyolc kerületben több, mint 50%-a nem szavazott le. Ennek egyik oka nyilván az, hogy valamennyi választókerületben csak egy-egy szavazatszedő küldöttség alakíttatott s így a szavazásra a törvény által megszabott 7 órai idő, ami 420 percnek felel meg, a választók jelentékeny részének leszavazására nem volt elegendő. Ennyi idő alatt ugyanis 600-nál több választó alig képes leszavazni. Az a körülmény tehát, hogy valamennyi választókerületben csak egy-egy szavazatszedő küldöttség alakíttatott, a választók igen jelentékeny részének a szavazati jog gyakorlásából való kizárását vonta maga után. Ez pedig a választás eredményére kétségtelenül döntő befolyással lehetett. Ezért egyéb okok vizsgálata nélkül, egyedül ebből az okból, a valamennyi kerületben megtartott választást meg kellett semmisíteni. (7778/1930. K. sz. — 1931. jan. 27. — M. K. XLIX. 12. sz.)