Isaák Gyula - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 24. 1930-1931 (Budapest, 1932)

16 Közigazgatási jog. ménye nem a rendes és a póttagokra külön-külön leadott, — hanem az összes szavazatok számaránya alapján állapíttatott meg. b) Az 1929: XXX. t.-c. 34. §-ának az a rendelkezése, amely szerint vármegyékben a választott kisgyülési tagok száma a törvényhatósági bizottság összes tagjai számának 10%-át nem haladhatja meg: szorosan magyarázandó; felfelé kerekítésnek tehát nem lehet helye. c) Érdekképviselet címén a kisgyűlésben nem kell valamenynyi érdekeltségi csoportnak képviselve lennie. (1869/1930. K. sz. — 1294. E. H. — Kod. 1931. 1. füzet, 25.) 28. 1929: XXX. t.-c. 18. §. A szavazólapoknak olyan megjelölése, amely az azok közötti egyenlőséget megszünteti és így alkalmas arra, hogy a választók pártállását feltüntesse, a titkosság elvének olyan megsértését jelenti, amely a választás érvénytelenségét vonja maga után. Kb. Az a—i törvényhatósági választókerületben tartott törvényhatósági bizottsági tagválasztás ellen a panaszos többféle okból felszólalást adott be, amit azonban az igazoló választmány elutasított. Ez ellen az elutasító határozat ellen irányul a panasz, amelyben a panaszos többféle ok miatt szabálytalannak tartja a választást és annak megsemmisítését kéri. Egyebek közt azt is vitatja, hogy a szavazás titkosságát megsértették. Ez az állítás megfelel a valóságnak. A szavazásra felhasznált szavazó lapok megtekintése alapján ugyanis megállapítható, hogy a szavazó lapok jelentékeny része a hátlapján piros írónnal volt megjelölve, úgy hogy ez alapon feltűnően látható volt, hogy a szavazó melyik párt szavazólapjával szavaz s így nyilvánvaló az is, hogy kikre adja le szavazatát. Az 1929: XXX. t.-c. 18. §-a szerint a szavazásnak titkosan, hivatalból rendelkezésre bocsátott egyenlő szavazó lapokkal kell történnie. A szavazólapoknak olyan megjelölése tehát, amely az azok közötti egyenlőséget megszünteti és ennélfogva alkalmas arra, hogy a választók pártállását feltűntesse, a titkosság elvének olyan megsértését jelenti, amely a választás érvénytelenségét vonja maga után. Ezért a panaszban felhozott egyéb okok vizsgálata nélkül egyedül az említett okból a választást meg kellett semmisíteni. (4362/1930. K. sz. — M. K. XLV1II. 41. sz.) 29. 1929: XXX. t.-c. 23. §. A választási eljárás keretébe tartozik a választást megelőző intézkedések foganatosítása, ezek kö zött a választás határidejének kellő időben közzététele. A törvényhatósági közgyűlési tagok választásának a tárgysorozatba fel nem vétele tehát, tekintet nélkül arra, hogy a választás rendes törvényhatósági közgyűlésen történt, olyan alaki hiba, amely a választás érvénytelenségét vonja maga után. Kb. A vármegyei hivatalos lapban megjelent meghívó adatai szerint, B. vármegye alispánja a törvényhatósági bizottság alakuló közgyűlését 1929. évi november hó 20-ra hívta össze, amely meghivó tárgysorozatának 5. sorszáma a kisgyűléssel kapcsolatban kizárólag a következőket tartalmazza: ,.A kisgyűlés taglétszámáról szabályrendelet alkotása". A vármegye törvény-