Isaák Gyula - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 24. 1930-1931 (Budapest, 1932)

Törvényhatósági ügyek. 28—31. 17 hatósági bizottsága a fent említett időben megtartott alakuló közgyűlésén azonban nemcsak a kisgyűlés taglétszámáról alkotta meg a szabályrendele tét, hanem a kisgyűlés 24 rendes tagját és 24 póttagját megválasztotta. A panaszos a választásnak megsemmisítését főként azért kéri, hogy a közgyűlés tárgysorozatában nem volt felvéve a kisgyűlési tagok választása. A panasz alapos. A választási eljárás keretébe tartozik ugyanis a tu­laj donképeni választást megelőző intézkedések foganatosítása is, vagyis a választás határidejének kellő időben való közzététele. A választási eljárás­nak pedig lényeges mozzanata az, hogy a választók a választás idejéről kellő időben értesüljenek. Az 1929: XXX. t.-c. 23. §-ának (4) bekezdése viszont elrendeli, hogy a törvényhatóság első tisztviselője a közgyűlés időpontját és tárgysorozatát a vármegyében legalább nyolc nappal a közgyűlés magkez­dése előtt szabályszerűen közhírré tenni köteles. Jelen esetben a tárgysoro­zatba nem volt felvéve a törvényhatósági kisgyűlés tagjainak választása, ami kétségtelenül oly alaki hiba, amely a fentebb előadott kellékekbe ütközik s ezért a választás érvénytelenségét vonja maga után. Ezt az alaki hibát nem pótolhatja az a körülmény, hogy a törvényhatósági bizottság nagytöbb­sége a főispán által elrendelt választás megtartását mondotta ki. A kérdés eldöntésére nézve nincs jelentősége annak, hogy rendes vagy rendkívüli közgyűlés tartatott-e, mivel a választást csak abban az esetben lehet meg­tartani, ha az kifejezetten fel van véve a kellőképen közzétett tárgysoro­zatba. (3159/1930. K. sz. M. K. XLVIII. 45. sz.) 30. 1929: XXX. t.-c. 18. §. a) Törvényhatósági bizottsági tag­választás ügyében a választási elnöknek felszólalási joga van az igazoló választmányhoz. b) Sem a választási elnök, sem az igazoló választmány nem jogosult annak megállapítására, hogy a választói névjegyzékben felvett több azonos nevű egyénre, az egyén közelebbi megjelö­lése nélkül leadott szavazat kit illet. Az ilyen szavazatok érvény telének. (672/1930. K. sz. — 1300. E. H. — Kod. 1931. 2. fü­zet, 37.) 31. 1929: XXX. t.-c. 27. §. 2. bek. A kisgyűlés nem készíti elő a törvényhatósági közgyűlés által a felsőházba kiküldendő felső házi tagok választását. Kb. A panaszos dr. E. A.-nak felsőházi taggá és dr. K. J.-nak felsőházi póttaggá történt megválasztását azért tartják érvénytelennek, s a választás megsemmisítését azért kérik, mert a választást — az 1929. évi XXX. t.-c. 27. §-ának második bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére — a tör­vényhatósági kisgyűlés nem készítette elő. A most idézett törvényhely rendelkezése szerint: a közgyűlés elé tar tczó ügyeket, amelyek közé a 22. §. második bekezdésének 3. pontja értel­mében a felsőházba küldendő rendes és póttagok választása is tartozik, a kisgyűlés készíti elő. Ennek a rendelkezésnek a dolog természetéből folyó értelme az, hogy oly esetben, amikor a közgyűlés elintézése alá tartozó valamely ügy elő­készítést igényel, ezt az előkészítő munkát a kisgyűlésnek kell elvégeznie. Döntvénytár. 1931. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom