Isaák Gyula - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 24. 1930-1931 (Budapest, 1932)

Törvényhatósági ügyek. 2o—27 15 a kereskedők és iparosok arányszámát s ez alapon azt, hogy a kereskedelmi és iparkamara érdekképviselet címén hány kereskedőt és hány iparost küldjön a törvényhatósági bizottságba, saját önkormányzati jogkörében a kamara közgyűlése állapítja meg. Minthogy ez a megállapítás a kiküldési eljárásnak egyik mozzanata, a kiküldés szabályellenessége miatt pedig az 1929: XXX. t.-c. 18. §-a értelmében felszólalásnak, illetőleg a felszólalás tárgyában hozott határozat ellen panasznak van helye, természetes, hogy a kiküldés szabályellenessége miatt használt jogorvoslat elbírálása keretében, a kamarának az arányszám megállapítása tárgyában hozott határozata is felülvizsgálható. A bíróság — ennek a felülvizsgálatnak eredményeként — nem tartotta megállapíthatónak azt, hogy a sz.-i Kereskedelmi és Iparkamara azzal az elhatározásával, amely szerint a törvényben megállapított érdekképviseleti taglétszámot a kereskedők és iparosok közt ezúttal egyenlő arányban osztotta meg, szabályellenesen járt volna el. A törvényhatósági bizottságoknak az 1929: XXX. t.-c. alapján elsőízben való megalakulását ugyanis, a törvény rövid határidőhöz kötötte, mely rövid határidő nemcsak a körülményes el járást igénylő statisztikai adatok összeállítására, hanem még a szavazásra jogosított kereskedők és iparosok névjegyzékének sokkal kevesebb időt igénylő elkészítésére sem volt elegendő. Kitűnik ez a 3217/1929. B. M. r. 12. bekezdésében foglalt rendelkezésből is, amely az első ízben tartandó kereskedelmi és iparkamarai érdekképviseleti választások alkalmára, kifejezetten az idő rövidségére való hivatkozással, a névjegyzékek összeállítását nem kívánja meg. Minthogy ezek szerint a Kereskedelmi és Iparkamara a területén lakó kereskedők és iparosok számát, az idő rövidsége miatt, megfelelő összeírás alapján nem állapíthatta meg, helyesnek kell elfogadni a kamarának azt az eljárását, amely szerint a törvényhatósági bizottságba kiküldendő érdekképviseleti tagok helyeit, más megbízható adat hiányában, ezúttal a saját szervezetében fennálló és törvényen alapuló tagozottságnak s ez alapon kifejlődött több évtizedes gyakorlatának megfelelően, fele részben kereskedőknek és fele részben iparosoknak juttatta. (3112/1930. K. sz. — 1930. okt. 28. — M. K. XLIX. 4. sz.) 26. 1929: XXX. t.-c. 4. §. 6. bek. a) Nem ütközik törvénybe a kereskedelmi és iparkamarának az az eljárása, hogy az 1929 :XXX. t.-c. alapján első ízben megalakuló törvényhatósági bizottságba kiküldendő érdekképviseleti tagsági helyekre felerészben kereskedőt és felerészben iparost választott, b) Az sem ütközik törvénybe, hogy a kereskedelmi és iparkamara e két főcsoportban belül nagy- és kiskereskedői, valamint nagy- és kisiparosi alcsoportokat állított fel és az ezekhez az érdekeltségekhez tartozókra a szavazás külön-külön történt. (509/1930. K. sz. — 1301. E. H. 1931. 2. füzet, 39.) 27. 1929: XXX. t.-c. 12. §. a) A törvényhatósági kisgyűlési tagválasztáson a szavazásnak az a módja, hogy a szavazólapokon ,,rendes tagok" és ,,póttagok" megkülönböztetés olvasható, — még abban az esetben is törvénybe ütköző, ha a választás ered-