Isaák Gyula - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 24. 1930-1931 (Budapest, 1932)

Államszolgáiati ügyek. 6—11. 5 anyja özvegyi nyugdíjra bármely okból igényt nem tarthat, vagy özvegyi nyugdíját bármely okból elvesztette vagy azt megváltotta. Az árvák iránti eme fokozottabb gondoskodás indokát maga a törvény adja meg az özvegyi nyugdíjigény hiányában. Az árvák ellátottsága tekintetében pedig közömbös az, hogy az özvegyi nyugdíjat az édes-, vagy a mostohaanya élvezi, mert a törvény 56. §-a értelmében, az özvegy az özvegyi nyugdíjból a mostohagyermekeit is éppenúgy eltartani és neveltetni köteles, mint a saját gyermekeit. Midőn pedig az özvegy ennek a kötelezettségének eleget nem tesz, az idézett törvényszakasz 2-ik pontjában foglalt és a jelen esetben is érvényesített eljárásnak van helye. A törvény helyes értelmezése szerint tehát, a nevelési járulékra való igény szempontjából, szülőtlen vagy szülőtlennel egyenlőnek tekintendő árváknak nem lehet azokat minősíteni, akiknek eltartása és nevelése, az atya után járó özvegyi nyugdíjat terheli. Ekként a törvényben megjelölt anya alatt a mostohaanyát is kell érteni, mert az árvák eltartási kötelezettségét a törvény nem a vérségi kapcsolathoz, de az özvegyi nyugdíjigényhez köti. (4394/1928. — 1287. E. H. — Kod, 1931., 1. füzet, 13.) 8. 1912 :XLV. t.-c. 13., 17. §. Nyugalomba helyezett, s utóbb a tényleges szolgálatba visszavett állami alkalmazottnak korábbi nyugdíjazott állapotában teljesített, beszámításra alkalmas katonai szolgálati idejét a polgári nyugdíj szempontjából be kell számítani akkor is, ha katonai szolgálata alatt polgári állása után nyugdíjat húzott. (4540/1928. K. sz. — 1282. E. H. — Kod. 1931., 1. füzet, 2.) 9. 1912 :XLV. t.-c. 42. §. 5. bek. Harctéri sebesülés folytán szolgálatképtelenné vált csendőrnek, aki csendőri minőségben teljesített arcvonalbeli szolgálatot, igénye van az 1912: LXV. t.-c. 42. §. (5) bekezdésében szabályozott kedvezményes nyugdíjra. (1400/1929. K. sz. — 1304. E. H. — Kod. 1931., 2. füzet, 46.) 10. 1912 :XLV. t.-c. 115. §. A visszamenőleg három évre történő nyugdíjhelyesbítésnek nemcsak akkor van helye, ha az ellátás tévedés folytán állapíttatott meg alacsonyabb összegben, hanem olyankor is, amikor a magasabb összegű ellátásra való igényjogosultság már eredetileg is, vagy legalább három évet megelőzően is, fennállott. (1479/1927. K. sz. — 1285. E. H. — Kod. 1931., 1. füzet, 10.) 11. 1921: XXXV. t.-c. 2. §. A katonai nyugdíjra való jogosultságnak, illetve a nyugdíj összegének megállapítása kérdésében a közigazgatási bíróság hatásköre akkor is fennáll, ha a vitás ügyben a nyugdíjtörvényen kívül más oly törvényes rendelkezések értelmezése és alkalmazása is szükségessé válik, amelyeken alapuló intézkedések (pl. átmeneti viszonyba helyezés) ellen önállóan bírói panasznak helye nincs. (3127/1929. K. sz. — 1288. E. H. — Kod. 1931., 1. füzet, 15.)