Isaák Gyula - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 24. 1930-1931 (Budapest, 1932)

164 Büntetőjog. olyan egyén jelenlétében, akivel sértett üzleti összeköttetést tartott fenn. — hogy ezáltal a sértett hitelét veszélyeztette. Az írásbeli indokolásnak azt a jogi érvelését, hogy a hitelrontás tényálladéka csak akkor forog fenn, ha a hitelmegvonás vagy hitelcsorbulás tényleges bekövetkezése is megállapítható, a kir. Kúria nem teszi magáévá. (B. IV. 2719/1930. — 1931. II. 5.) 423. Bv. 24. §. A hitelrontás vétségéhez nem szükséges különleges célzat, elkövethető valamely vállalat munkásai előtt tett kijelentésekkel is. K. A Bp. 385. §. 1. a) pontjára alapított semmisségi panasznak indoka az, hogy a vádlottak cselekményéből hiányzik a „dolus" és a hitelrontásra irányuló „tendencia", mert a vádlottak nem a nyilvánosság vagy konkurrens vállalatok előtt, hanem a kollektív szerződések érvényrejuttatása végett csupán munkástársaik előtt tették meg — ha megtették — szóban forgó kijelentéseiket. Ez a panasz alaptalan. A Bv. 24. §-ában meghatározott vétség megállapításához ugyanis nem szükséges a hitelrontásra irányuló különleges célzat (tendencia, dolus speciális), sőt nem szükséges a hitelrontás bekövetkezésére irányuló akarat sem, hanem e szakasz szempontjából a szándék (Btk. 75. §.) fennforgása megállapítható már akkor is, ha a vádlott által tett kijelentések az illető ügyben fennforgó körülmények közt alkalmasak a Bv. 24. §-ában megjelölt eredmény előidézésére (B. H. T. 873. sz.) és a vádlott ennek tudatában teszi azokat a kijelentéseket. Arra pedig, hogy a vádlottak a terhükre megállapított kijelentéseket ebben a tudatban tették, a kir. ítélőtábla az eset körülményeiből s a kijelentések tartalmából helyesen vonta le következtetését. Nem akadálya a bűnösség megállapításának az a körülmény sem, hogy a vádlottak csupán munkástársaik előtt tették meg kijelentéseiket, mert valamely vállalat hitele és hitelképessége az általa alkalmazott munkások körében is jelentőséggel bírhat és veszélyeztethető is. (B. I. 3970/1930. — 1931. III. 11.) 1921: III. törvénycikk az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről. 424. 1921: III. t.-c. 8. §. A nemzeti zászlóra és a magyar feliratokra alkalmazott „haszontalan cifraságok" jelző nem állapít meg nemzetgyalázást, ha a vádlott ezzel csak a szerinte helytelen nemzetiségi politikát akarta jellemezni. K. Kétségtelen, hogy a „haszontalan cifraságok" kitétel a magyar feliratokra és a nemzeti zászlóra való vonatkozásban sértő jellegű és a vádbeli cikk szövegéből kiragadva alkalmasnak is látszik a vádbeli bűncselekmény megállapítására. Azonban figyelembevéve azt, hogy a cikk megírására alkalmul I. I. magyarellenes röpiratának megjelenése szolgált, mellyel szemben a cikk lényegében a magyar nemzeti álláspontot juttatja kifejezésre s hogy a vádlott