Isaák Gyula - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 24. 1930-1931 (Budapest, 1932)

nuairontás. (Bv. 24. §.) 168 420. Bv. 18. §. A Bv. 18. §. alkalmazásának nem előföltétele a rögtönösség. Hírlapi támadásra válaszolhat a megtámadott a rendelkezésére álló sajtóorgánum legközelebbi számában, még ha ennek megjelenéséig hosszabb idő telik is el. K. A védzlem a fellebbviteli főtárgyaláson azt is vitatta, hogy vádlottal szemben a Bv. 18. §.-a alkalmazásának van helye és panasza írásbeli indokai is arra engednek következtetést, hogy a vádlott panaszát ebben az irányban is érvényesíteni kívánta. E részben a panasz alapos, azért, mert a m. kir. Kúria megismerése szerint a vádbelí cikk előzményét képező és főmagánvádló részéről a H. című lapban „Ünneprontók" cím alatt írt és közzétett sajtóközlemény hangja annyira durva és sértő, hogy a főmagánvádlónak ez a magatartása a m. kir. Kúria megismerése szerint, jogellenesnek és kihívónak minősíthető és mint ilyen, a vád tárgyává tett becsületsértés elkövetésére okot adhatott, éppen ezért törvényes alapul szolgálhat arra, hogy e címen a vádlott a büntetés alól fel legyen menthető. Hogy a vádlott cselekménye, a kir. ítélőtábla jogi álláspontja szerint rágalmazásnak lett volna minősítendő, ez nem zárja ki a most említett szakasznak alkalmazását, mert az említett szakasz alkalmazása szempontjából a cselekménynek jogerősen becsületsértés vétségévé történt minősítése az irányadó. Nem helytálló e részben a kir. törvényszéknek az az okfejtése sem, hogy a sajtóközlemények megjelenése között eltelt hosszabb idő is kizárja az említett szakasz alkalmazását. Ugyanis a vádlott az őt sajtó útján ért támadásra, ugyancsak a sajtónyilvánosság előtt akarván válaszolni, lapjának megjelenése idejéhez képest erre előbb, mintsem az általa szerkesztett lap megjelent, módja nem is lehetett, a rögtönösség pedig az említett szakasz alkalmazásának nem feltétele. (B. I. 1349/1931. — 1931. IV. 22.) 421. Bv. 18. §. Az alkalmazottnak azonnali hatályú elbocsátása nem tekinthető olyan jogellenes viselkedésnek, amely a Bv. 18. §-ának alkalmazására alapúi szolgálhatna. K. Valamely alkalmazottnak azonnali hatállyal való elbocsátása kihívó, vagy botrányt keltő viselkedésnek nem tekinthető és jogellenesnek is csupán annyiban minősíthető, hogy a kellő ok nélkül történt elbocsátás kártérítés követelésére, illetve msgítélésére adhat alapot, de nem szolgálhat okul arra, hogy az elbocsájtott alkalmazott e címen, a szolgálatadójával szemben elkövetett becsületsértésért járó büntetés alól fel legyen menthető. (B. I. 8115/1930. — 1931. II 25.) 422. Bv. 24. §. A hitelrontás vétségéhez nem kívántatik meg a hitelcsorbulás tényleges bekövetkezése. K. Az alsófokú bíróságok helyesen állapították meg vádlott terhére a hitelrontás vétségének tényálladékát, mert vádlott a valótlan tényállítását olyan körülmények között használta, — nevezetesen nyilvános helyen és 11"