Isaák Gyula - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 24. 1930-1931 (Budapest, 1932)

162 Büntetőjog. 419. Bv. 17. §., Bp. 527. §. A járásbiró nem tagadhatja meg a bűnvádi eljárás megindítását azon a címen, hogy a Bv. 17. §-ában meghatározott, büntethetőséget kizáró okot látja fennforogni, efelől csak tárgyaláson határozhat. Kúria jogegységi tanácsa: A m. kir. Kúria büntető jogegységi tanácsa kimondja, hogy a kir. járásbíróság végzésével megsértette a törvényt annyiban, amennyiben a G. G. ügyvéd által rágalmazás vétsége miatt följelentett J. J. bűnügyében a bűnvádi eljárás megindítását a Bp. 527, §-a alapján megtagadta, holott az ezen szakaszban felsorolt esetek egyike sem forgott fenn. De megsértette a törvényt a kir. törvényszék, mint fellebbviteli bűntetőbíróság is azáltal, hogy elutasította a főmagánvádló részéről a kir. járásbíróság fenti törvénysértő végzése ellen beadott felfolyamodást. Jelen határozatnak a felekre nincs hatálya. Indokolásból: A fentebb említett járásbírósági és törvényszéki végzések azért törvénysértők, mert bár kifejezetten nem hivatkoznak is a Bv. 17. §-ára, a járásbíróság — végzésének félreérthetetlen indokolása szerint — abból az okból tagadta meg a Bp. 527. §. első bekezdése értelmében a bűnvádi eljárás megindítását, hogy a terhelt az ellene folyó bűnügyben védekezésként tette a rágalmazás alapjául szolgáló kijelentést, amely indok nyilván a Bv. 17. §. első bekezdése esetének fennforgására utal. A Bv. 17. §-ában említett esetben azonban a kir. járásbíróság az eljárás megindítását a Bp. 527. §-a első bekezdése alapján nem tagadhatja meg Az eljárás ugyanis e törvényhely alapján csak akkor tagadható meg, ha a) az eljárás megindítását a vádemelésre jogosultaknak egyike sem kívánja, b) a feljelentett cselekmény nem büntethető és végül c) a magánindítvány hiányzik. A jelen ügyben a bíróság az eljárás megindítását a b) alatt említett okból tagadta meg. Ámde a fej alatt említett okból az eljárás megindítása csak akkor tagadható meg, ha a feljelentett tett vagy egyáltalában nem valósítja meg valamely bűncselekmény tényálladékát vagy megvalósítja ugyan, de egy a bűnvádi eljárást vagy büntethetőséget kizáró olyan ok forog fenn, amelynek fennforgása már magából a feljelentésből is kétségtelenül kitűnik (pl. elévülés, kegyelem, korhiány). A Bv. 17. §-ában említett esetben azonban nem a bűnvádi eljárást feltétlenül kizáró ilyen okról, hanem arról van szó, hogy valamely tényállítás vagy kifejezés miatt, amely önmagában ugyan kimerítené a rágalmazás vagy becsületsértés tényálladéki elemeit, ezek a bűncselekmények még sem állapíthatók meg azért, mert a tényállítás vagy a kifejezés használata a Bv. 17. §-ban említett körülmények között történt. Annak eldöntése pedig, hogy a mentességet biztosító ezek a körülmények, vagyis a Bv. 17. §-a alkalmazásának feltételei fennforognak-e, a járásbíróság részéről csupán tárgyalás tartása után történhetik meg. (B. I. 8234/1930. — 1931. II. 27.)