Isaák Gyula - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 24. 1930-1931 (Budapest, 1932)

Büntetőjog. 1H7 volt. Így tehát akár lábon, akár a földön fekve történt kölcsönös dulakodás es bántalmazás közben szúrta meg bicskájával vádlott a sértettet, erre a bán talmazásra valamelyes támadás elhárítása végett már nem volt szükség; nem különösen akkor, amikor a való tényállás szerint a földön való dulakodás közben a vádlott kerekedett a sértett fölé, a dulakodás alatt jelen volt sér tett barátja, M. M. viselkedése pedig nem adhatott a féleimre okot, — mivel ez egyáltalán nem viselkedett támadólag és beavatkozni is csak akkor avatkozott be, amikor a szúrás már mindenesetre megtörtént. Ezök szerint vádlott egyik eshetőség idején sem volt jogos védelmi helyzetben, amikor sértettet bicskájával megszúrta. Amikor pedig a jogos védelem helyzete nincs meg, nem lehet szó a jogos védelem határainak büntetlen túlhágásáról sem. (B. II. 292/1931. — 1931. VI. 2.) 333. Btk. 79. §. 2. és 3. bek. — 301. §. Összeverekedő csoportoknak egyik tagja sem hivatkozhatik jogos védelemre vagy ennek menthető túlhágására. K. — A vádbeli eset alkalmából a vendégek két csoportja közt kölcsönös verekedés keletkezett, mely verekedés folyamán a verekedők egymást kölcsönösen bántalmazták. Már pedig kölcsönös bántalmazás esetén egyik fél sem hivatkozhatik eredményesen jogos védelemre. így tehát az egymással szemben álló csoportok egyikének tevékeny tagjaként cselekvő A. A. vádlott sem tekinthető a kölcsönös verekedés folyamán feléje késsel közeledő F. F.-el szemben jogos védelemben lévőnek. Ahol pedig jogos védelemről nem lehet szó, — ott annak félelemből való túlhágásáról sem lehet beszélni — teljesen eltekintve attól, — hogy a jelen esetben félelemről már azért sem lehet szó, mert A. A.-ék e verekedésnél F. F.-ékkel szemben számbeli túlsúlyban voltak. (B. II. 678/1931. — 1931. VI. 30.) 334. Btk. 79. §., 3. bek., 90. §. 306. §. A jogos védelem határait túllépi, aki a puszta kézzel támadót késsel leszúrja, amikor anélkül is a birkózásban felülkerekedhetett volna. — Falusi korcsmában, a verekedések rendes színhelyén megjelenő legény el van készülve a verekedés kitörésére s így megzavarodásra, mint a jogos védelem túlhágását mentesítő körülményre nem hivatkozhatnak. — Súlyosító körülmény a halálra sebzettnek hosszas lelki és testi gyötrődése. K. A tényállás szerint a sértett puszta kézzel támadt a vádlottra és olyan testi bántalmazásokkal illette, amelyekkel a vádlott társadalmi osztályához tartozó parasztlegények a korcsmai verekedést szokták bevezetni. Vádlott testi épségét, még kevésbbé az életét, nem fenyegette ez a támadás és vádlott, mint fiatal, ép, erős legény, a támadást elháríthatta volna olymódon is, hogy a sértettel birokra kel, amelynek során a felülkerekedeését annál is inkább remélhette, mert a sértett ekkor már meg volt sebesítve és az arcát elöntötte a vér. Vádlott azonban a támadás elhárításának nem ezt a módját választotta, hanem ahelyett, hogy szabadon lévő karjával védekezett volna, a puszta kézzel ellene intézett támadás ellen, a zsebébe nyúlt, kinyitotta kését és sértettet alattomosan hasbaszúrta. Semmiesetre sem álla-