Isaák Gyula - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 24. 1930-1931 (Budapest, 1932)

100 Területi hatály. Téves ez az álláspont azért is, mert nincs olyan törvényi rendelkezés vagy nemzetközi megállapodás, amelynek alapján a magyar bíróság a külföldi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezhetné. A hatályban fentartásról, vagy hatályon kívül helyezésről — ami pedig az újrafelvételi eljárás végeredménye — azért sem lehet szó, mert a Btk. 18. §-a értelmében a külföldi hatóság ítélete a magyar állam területén nem joghatályos. (B. III. 7141/1930. — 1931. II. 11.) 324. Btk. 12. §. Enyhébb jogszabály megválasztásánál a biztonsági rendszabály (szigorított dologházba utalás) nem jön tekintetbe. K. A másodfokú bíróság a büntetés kiszabásánál helyesen alkalmazta az osztrák Btk. 203. §. helyett a magyar Btk. 383. §. II. bek., illetve a II. Bn. 40. §-ának a rendelkezéseit. Annak a megállapításánál ugyanis, hogy a Btk. 12. §-a értelmében a hazai vagy a külföldi törvény tekintendő-e enyhébbnek, elsősorban a concuráló két törvényhelyben foglalt büntetési nem éj annak mértéke az irányadó. Már pedig az osztrák Btk. hivatkozott 203. §-a a vádbeli bűntettre 5—10 évig terjedhető „Schwerer Kerkert" ír elő, amely büntetés lényegében azonos a magyar Btk. által ismert ,,fegyház"-zal. Nyilvánvaló tehát, hogy az 5—10 évig terjedhető „Schwerer Kerker"-rei büntetett cselekmény súlyosabb, mint az 5 évi fegyházzal sújtott bűntett, vagyis a jelen esetben a magyar törvény enyhébb büntetést tartalmaz a vád beli bűncselekményre, mint a vonatkozó osztrák törvény. Nem változtatja meg ezt az értékelést az a körülmény, hogy az újabban megalkotott II. Bn. értelmében a vádlott jelen esetben, mint megrögzött bűntettes, ezen utóbbi törvény 36., illetőleg 40. §-ai értelmében határozott tartamú szabadságvesztésbüntetés helyett szigorított dologházba való beutalásra volt ítélhető. Eltekintve ugyanis attól, hogy a biztonsági rendszabályok tekintetében a Btk. 12. §-a nem tartalmaz rendelkezést abban az irányban, hogy lehet-e e tekintetben is a hazai és a külföldi törvény közül az enyhébbet választani, amiből következik, hogy a magyar törvény által ismert biztonsági intézkedés alkalmazására nézve mindig és egyedül a magyar törvény az irányadó, — a jelen esetben nincs is helye az osztrák Btk. által a vádlott jelen bűncselekményére előírt Schwerer Kerker és a II. Bn. rendelkezései folytán alkalmazandó szigorított dologház súly szempontjából való egybevetésének, mert a szigorított dologház nevű újfajta biztonsági intézkedés nem csupán a vádbeli bűntett miatt alkalmazandó a vádlottra, hansm az ezen bűncselekmény elkövetése előtt általa véghezvitt más bűntettei, illetőleg az előző és a jelen bűncselekményéből megállapítható „bűnelkövetési hajlama", illetőleg „megrögzött bűntettes"-sé minősített közveszélyes egyénisége miatt. (B. III. 1961/1931. — 1931. VII. 1.) 325. Btk. 12., 109., 227. §§. Hamis vád bűntettére a francia Code pénalnak, mint enyhébb jogszabálynak alkalmazása. A hamis vád alapján a hamisan vádolt ellen indított bűnügy befejezéséig a hamis vád elévülése nyugszik. K. — I. Az irányadó tényállás szerint a vádlott 1925. évi decemberhavában a párisi bűnügyi rendőrhatóság előtt följelentést tett R. R. ellen