Isaák Gyula - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 24. 1930-1931 (Budapest, 1932)

58 Pénzügyi jog. annak alapján ilyen illetéket kiszabni, ha a másolatban nincs adat arra, hogy az eredeti okirat illetékezés végett bemutattatott vagy azon az illeték lerovatott. Kb. Igaz, hogy az illetéki díjjegyzék 69. tételéhez tartozó jegyzetek 1. pontja kimondja azt, hogy a felek által készített másolatok csak akkor illetékkötelesek, ha azok bélyegköteles beadványhoz, vagy jegyzőkönyvhöz mellékeltetnek és ezen esetben a mellékletekre megszabott illeték alá esnek, és csak a feltételesen mentes vagy a külföldön kelt okiratok egyszerű másolatai használatánál írja elő azt, hogy ha azokra oly hivatalos bizonyítvány nincs vezetve, hogy az eredeti okirat a bekövetkezett hivatalos használat miatt szabályszerű bélyeggel elláttatott, vagy ha a fél az eredeti okiratot elő nem mutatja, akkor a másolatért az az illeték fizetendő, mely az eredetiért járt; s ezekből azt lehetne következtetni, hogy más esetben az egyszerű másolatok alapján az eredeti után járó illetékért leletet felvenni, illetőleg ily illetéket kiszabni nem lehet: ámde az 1914: XLIII. t.-c. 86. §-a első bekezdése akként rendelkezik, hogy ha illetékes jogügylet szolgál valamely per alapjául s nem igazolják, hogy a törvényszerű illetéket lerótták, a bírósági iroda, hivatalos lelet alakjában köteles az illeték kiszabásához szükséges adatokat az illeték kiszabására jogosult hivatallal közölni. Ez az utóbbi rendelkezés — a dolog természeténél fogva — minden jogügyletre, tehát még a szóbeliekre is vonatkozik s annál inkább azokra, amelyekről az okirat másolatát bemutatják; a jogügyletnek a per alapjául szolgálását pedig ez a törvény csak azért említi, mert az a törvénykezési illetékekkel kapcsolatosan hozatott. Az az érdek és cél azonban, hogy a királyi kincstár az őt jogosan megillető illetékhez minden jogügylet vagy okirat után hozzájusson, indokolttá teszi azt, hogy az 1914: XLIII. t.-c. 86. §. első bekezdésében lefektetett elvi jelentőségű szabályt minden jogügyletre, — tehát a perre nem kerülőkre is — alkalmazzuk, s azért a jogegység megóvása céljából, a fenti álláspontot kellett elfoglalni. (150. számú jogegységi megállapodás. — Pkjt. XII. 34.) 199. 111. díjj. 79. tétel c) pont. A hatóság kívánságára, kizárólag hivatalos célra kiállított olyan nyugta, amelyre kifizetés nem történt, illetékmentes. (13.504/1928. P. sz. 1928. okt. 12. — Pkjt. XII. 108.) 200. 111. díj). 92. tétel. Valamely tartozási követelésre szerzett zálogjog törlését megengedő okirat II. fokozat szerinti illetékének az alapja az az összeg, amelynek erejéig a bekebelezett zálogjog törlését a törlési engedély kiállítója megengedi. Az illeték szempontjából közömbös az, hogy a bekebelezett követelés a törlési engedély kiállításakor mily összegben állott fent. (13.316/1928. P. sz. 1930. ápr. 15. — Pkjt. XI. 223.)