Isaák Gyula - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 24. 1930-1931 (Budapest, 1932)

Okirati illeték. 199—200. Törvénykezési illeték. 201 204. 59 Törvénykezési illeték. 201. 1907: XIX. t.-c. 202. §. A Ferenc József kereskedelmi kórházat a kényszeregyezségi eljárásban bejelentett hátralékos pénztári biztosítási járulék biztosítása tárgyában tett bejelentését tárgyazó jegyzőkönyv tekintetében az 1907: XIX. t.-c. 202. §. második bekezdése értelmében illetékmentesség illeti meg. (9343/1930. P. sz. 1930. jún. 14. — Pkjt. XII. 13.) 202. 1914: XLIII. t.-c. 1. §. A megkezdett, de az idő előrehaladottsága miatt a tárgyalási anyag kimerítése nélkül félbeszakított s a félbeszakítást követő köznapon tovább folytatott tárgyalásról ugyanazon íven folytatólag felvett jegyzőkönyvet új határnapon folytatott jegyzőkönyvnek tekinteni és az ilyen alakban felvett jegyzőkönyvet az 1914: XLIII. t.-c. 1. §.-ának utolsó bekezdése alapján új jegyzőkönyvi illeték alá esőnek minősíteni nem lehet. (17.135/1929. P. sz. — 1930. márc. 12. — Pktj. XI. 220.) 203. 1914: XLIII. t.-c. 1. §. Annak bírói megállapítását tartalmazó jegyzőkönyv, hogy a tárgyalásra senki sem jelent meg, illeték alá nem esik. Kb. A periratokból megállapíthatóan a megleletezett mind a két jegyzőkönyvben kizárólag az a bírói megállapítás foglaltatik, hogy a tárgyalásra szabályos idézés ellenére senki sem jelent meg. Ezek a jegyzőkönyvek tehát tartalmuknál fogva nem minősíthetők olyan jegyzőkönyvnek, amelyet a felperes felbélyegezni tartoznék, mert nem kérésre és kérésről, hanem hivatalból vétettek fel és pedig olyan ténymegállapításról, amely külön jegyzőkönyv felvétele nélkül, a periratra is feljegyezhető volt. (13.600/1927. P. sz. — 1929. jún. 4. — Pkjt. XII. 120.) 204. 1914: XLIII. t.-c. 1. §. 1. Ha a kérvénynek címzett beadványt a perbíróság előkészítő iratnak minősítette, az erre megállapított illetéket jogosan lehet követelni. Kb. Az illetékkiszabás alapjául a panaszosnak két beadványa szolgál*. Az egyikben, amelyet 8. sorszám alatt adott be, arra kért engedélyt, hogy a felperesnek tárgyaláson kívül beadott iratára újabb (harmadik) előkészítő iratot adhasson be. A másik, kérvénynek címzett iratot szintén tárgyaláson kívül nyújtotta be 9. sorszám alatt, bár az előbb említett beadványban kért engedélyt a bíróság nem adta meg. A királyi törvényszék ezt az iratot előkészítő iratnak minősítette, mint ilyent az 1925: VIII. t.-c. 4. §. alapján visszautasította s egyúttal a panaszost felhívta a hiányzó bélyeg jegyeknek kitűzött határidő alatti pótlására. Ennek a felhívásnak a panaszos nem felelt meg. Ebből az ügyállásból nyilvánvaló, hogy a 8. sorsz. a. kérést előkészítő iratnak nem lehet tekinteni. Abban csupán újabb előkészítő irat benyújtására kért engedélyt a panaszos, de az ügy érdemét illetően semmi tényállást vagy kérelmet nem terjesztett elő. Az tehát az 1914: XLIII. t.-c. 1. §.