Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)

Egyházi ügyek. 40. 29 sáról: a bíróság beszerezte ebben a kérdésben a magyar vallás- és közoktatásügyi miniszternek nyilatkozatni (205.103/1917.) és egy­szersmind N53/K. 1918. számú végzésével az 1896:XXVl. t.-c. 107. §-a alapján érdekeltképen bevonta az eljárásba a magyarországi refor­mátus egyház egyetemes conventjét, amely utóbbi az eljárásba be­lépvén, álláspontját vádiratban fejtette ki. II. A miniszter nyilatkozata szerint tételes törvényeink a hit­felekezeti tanítók vitás illetmény ügyében az eljárásra hivatott autonóm egyházi és a politikai hatóságok (bíróság) eljárásának ügymáshoz való viszonyát nem szabályozzák és nincsen olyan tör­> ény, melynek alapján tételként volna felállítható, hogy ezekben a kérdésekben a politikai hatóságok (magyar .közigazgatási bíróság) előtti eljáráiSt az egyházi hatósági eljárásnak kell megelőznie. Ámde az 1907 XXVII. t.-c. 1. §-ának az a rendelkezése, hogy a hitfelekezeti tanító törvényesen megállapított fizetése közigazgatási úton biztosítandónak mondatott ki, nemcsak a tanítóknak, de az egyháznak érdekét is szolgálta és nem kivánt rést ütni az autonóm egyházaknak azon a jogán, hogy a tanítóik és az egyházközségek között illetményügyekben felmerül vitás .kérdéseket maguk intéz­hessék el azok által a szervek által, amelyeket a királyi jóváhagyás­sal ellátott egyházi törvényeik kijelölnek. Az 1913.-XVI. t.-c. 30. §-ának az a rendelkezése pedig, hogy a hitfelekezeti tanítók illetményére vonatkozó igényből eredő kérdé­sekben és követelésekre nézve elsőfokon — minden más eljárás kizárásával — a közigazgatási bizottság az illetékes, ennek a tör­vénynek előkészítése alkalmával a pénzügyminiszter kívánságára csupán a végből vétetett fel, hogy az illetményeknek magánjogi címen polgári peres úton való kereshetőségének eleje vétessék. Ezért a miniszter véleménye szerint a hitfeleíkezeci tanítók illetményének közigazgatási biztosítása az állam részéről csak olyan irányú támogatást jelent, hogy: 1. a hitfelekezeti tanítók törvényesen megállapított járandósá­gait biztosító autonóm egyházhatósági (bírósági) jogerős határoza­toknak, ha azt a hitfelekezet saját hatáskörében nem foganatosít­hatja, közigazgatási úton érvény szereztessék;; 2. ha az egyházi bírósági eljárás rendjén végső fokon hozott határozatot valamelyik fél sérelmesnek, az állami törvényekbe üt­közőnek találja; avagy ha azautonóm egyházi hatóságok (bíróság) a tanító ikérelmét késedelmesen vagy egyáltalában nem intézik el, akkor az érdekeltek jogsegélyért a politikai hatóságokhoz fordul­hatnak. III. A magyarországi református egyház egyetemes convent­jének elnöksége vádiratban hivatkoziik az 1790'91:XXVL t.-c. alap­ján alkotott és Mrályi jóváhagyással megerősített azokra ;iz egy­házi törvényekre, amelyeket a magyar miniszterelnök a 2468/M. E. 1907. számú rendelettel tett kö zé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom