Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)

28 Kq: i gazga t á s i jog istentiszteletek teljesen szabacfoh való tartását már csak a bevett és törvényesen elismert vallásfelekezetek részére biztosítja s minthogy az 5481 1914. M. E. számú ma is érvényben álló kormányrendelet 2. §-a. szerint mindazon összejövetelek, melyeik más törvényes rendelkezéssel e rendelet hatálya alól kivéve nincsenek, csupán előzetes rendőrhatósági engedéllyel tarthatók meg', a törvényesen el nem ismert vallásos közülethez tartozók összejövetelei is a gyülekezési jog szabályai alá esnek. (92.347/1930. B. M. sz. r. — M. K. XLVIII. 12.) 40.1913:XVI. t.-c. Felekezeti tanító javadalmának megállapítása keretében a termények értékelése, továbbá a tanító javadalmát képező termények beszedése és kiszolgáltatása tárgyában az iskolafentartó és tanító, valamint az iskolafenntartó és a szolgáltatásra, kötelezettek között felmerült vitás kérdésekben a politikai hatósági (közigazgatási bírósági) eljárást az egyházhatósági (egyházi közigazgatási bírósági) eljárásnak nem kell megelőznie. Kb. I- A panaszos hitfelekezeti tanító részére az 1913. évi szeptember hó 28-án kiállított díjlevele 4. pontjában törvényszerű tanítói fizetése .ki egé szít őr eszeképen biztosítva van egy bécsi mázsa (56 kg) hús, amelynek értéke az 1911. évi december hó 30-án felvett javadalmi jegyzőkönyv 6. tétele alatt 70 koronában van megállapítva. A tanító és iskolafenntartó hitfelekezet között vita merült fel arra nézve, hogy az említett okiratokban közelebbi meghatározás nélkül biztosított évi húsjárandóság minő fajta húsban szolgáltassák ki, —• nevezetesen: az eddigi gyakorlatnak megfelelően marhahúsban — amint a tanító kívánja — avagy pedig a községben ezidőszerint beszerezhető juhhúsban •— amint azt az iskolafenntartó óhajtja. Ebben a vitás kérdésben a tanító panaszát az eljárt közigazgatási bizottság nem vette érdemleges elbírálás alá, hanem visszautasította azért, mert „a díjlevél mikénti érteimezese elsősorban a hitfelekezeti önkormányzati hatóságnak jogkörébe tartozik". Az eljárás fogalma alatt az iskolafenntartó az egyházi hatóságok (egyházi közigazgatási bíróság) kizárólagos hatáskörét vitatta, míg a tanító azt az álláspontot foglalta el, hogy az érvényes országos törvények és egyéb szabályok neki a vitás kénlésben a politikai (világi) hatóságok (magyar közigazgatási bíróság) előtt közvetlen panaszjogot biztosítanak. A feleknek erre az elfoglalt álláspontjára, de arra való tekintettel is, hogy annak idején a magyar vallás- és közoktatásügyi miniszter több rendeletet adott ki az egyházi hatósági (bírósági) és a politikai hatósági eljárás egymáshoz való viszonyának szabályozá-