Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)

Egyházi ügyek' 38—39. 27 tározat hozatalát megelőző közgyűlési tárgyaláson a segélyek megosztásának aránya az igazságosság szempontjából vitássá tétetett, úgyhogy voltaiképen nem is lehet megállapítani, hogy a segélyek arányának megállapításánál miféle szempontok voltak az irányadók? Az 1868. évi XXXVIII. t.-c. 25. §-ának második bekezdése ós az ugyanezen évi LIII. t-e. 23. §-a e részben azt rendeli, hogyha valamely politikai iközség valamelyik vallásfelekezete részére iskolái fenntartása céljából segélyt ad, — a segélyben a községben létező minden felekezet igazságos arányban részesíthessék. A bíróságnak az idézett törvényhelyekkel kapcsolatosan kifejlődött állandó gyakorlata értelmében az ilyen segélyezés igazságos arányának kulcsául rendszerint a különböző vallásfelekezetek lélekszámának aránya tekintetik. Ettől az általános .szabálytól azonban eltérésének lehet helye ott, ahol az eltérést indokolttá tesziík egyéb lényeges körülmények, amilyenek például az egyes vallásfelekezetek vagyoni ereje, híveinek teherbíró képessége, az egyes vallásfelekezetek által fenntartott isikolák terjedelme, színvonala, az egyes felekezeteknek egyéb címen adott juttatás stb. Az idézett törvényhelyek a különböző vallásfelekezetek közötti viszonyban is az általános közművelődés érdekét szolgálják és így az arányikulcs megállapításánál esetenként minden olyan körülményt is figyelembe kell venni, amely ennek az érdeknek szempontjából lényeges. Minthogy tüzetes indokolás hiányában nem lehet megállapítani, hogy a megtámadott határozat hozatala alkalmával az aránykulcs megállapításánál a fentiek szerint irányadó szempontok figyelembe vétettek-e; ennélfogva a panasz következtében a megtámadott határozatot hatályon kívülü helyezni és a törvényhatósági bizottságot a különböző vallásfelekezeteik részére nyújtandó iskolafenntartási segély igazságos aránya kérdésében tüzetesen megindokolt szabályszerű új határozat hozatalára kötelezni kellett. (1234. K. sz. E. H. — Pkjt. (XI. 33.) 39. 1895:XLII. t.-c. 1. §. Adventisták vallásos gyűlései. B. M. Nem teszek észrevételt az ellen, hogy az adventista elnevezés alatt működő, el nem ismert vallást követők, ha egyébként közrendészeti, vagy közbiztonsági szempontok más elbírálást nem igényelnek, istentiszteleteket tarthassanak; mert az istentiszteletek tartása hozzá tartozik a vallás szabad gyakorlásának jogához, melyet az 1895:XLIII. t.-c. 1. §-a megkülönböztetés nélkül ad meg úgy a bevett, a törvényesen elismert, mint ily vallásfelekezeteken kívül állóknak is. Minthogy azonban e törvény 9. §-a a nyilvános közös