Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)

Községi (megyei, városi) ügyek. 25- 29. Anyakönyvi ügyek. 30. 1 ben előforduló bejelentési kötelezettséggé] kapcsolatos mulasztások. Az 1894:XXXIII t.-c. 80. §-ában meghatározott, a kir. járásbíróság hatáskörébe utalt kihágás miatti büntetés kiszabása mellett az 1894:XXXIIT. t.-c. 81. §-a értelmében az anyakönyvi közvetlen felügyelő hatóság által kiszabható rendbírság alkalmazására is megvan a lehetőség, .sőt az 1894:XXXIII. t.-c. 81. §-ában szabályozott rendbírság tekintetében nincs is elévülés hanem az elmulasztott bejelentésért ezen az uton bármikor feleletre lehet vonni a mulasztókat. Világosan következik ez az 1894:XXXIII. t.-c. 81. §-ának a szóbanlevő pénzbírságra vonatkozó ezekből a szavaiból: „melyek azonban egyes esetben 20 koronát meg nem haladhatnak" és az A. U. 79. §. 4. bekezdésének megfelelő rendelkezéséből, amelynek értelmében a rendbírságot mindaddig újra ki kell szabni, amíg a bejelentés meg nem történt, vagy a bírság kiszabása a bejelentésre kötelezett vagyontalansága miatt eredménytelenné nem válik. Főszolgabíró jelentésében elfoglalt az a jogi álláspont nem helyes hogy a születés és az elhalálozás bejelentésének az elmulasztásával elkövetett kihágás büntethetőségének elévülése attól az időponttól kezdődik, amelyben a mulasztás a hatóság tudomására jutott. A m. kir. Kúriának az 1905. évi január hó 18-án 493. szám a lat hozott jogegységi döntése (Büntető Jog Tára LL évf. 83. 1.) értelmében az 1894:XXXIII. t-c. 80. §-ában meghatározott anyakönyvi kihágás (az id. törvényben, illetőleg az azt módosító 1904: XXXVI. t.-c.-ben előírt bejelentési kötelezettség elmulasztása) esetében a bűnvádi eljárás megindíthatása hat hó alatt elévül. Kétségtelen, hogy ez az állásfoglalás nem azt jelenti, amire a járás főszolgabírája utal, hogy t. i. az elévüléssel kapcsolatos határidő kezdőpontja az a nap, amelyen a bejelentésre kötelezett mulasztása az anyakönyvi közvetlen felügyelő hatóság tudomására jutott, hanem csakis akként értelmezhető a kir. Kúria álláspontja, hogy a hathónapi határidő attól az időponttól kezdve folyik, amidőn az a határidő eltelt, melyen belül a bejelentésnek meg kellett volna történnie. Nincs ugyanis semmiféle olyan jogszabály, amely a büntetőjogi elévülést az elkövetett bűncselekménynek a hatóság tudomására jutásával hozná kapcsolatba; ilyen jogszabály ellenkeznék is a büntetőjogi elévülés lényegével, amelynek egyik legfőbb alapja éppen az elkövetett bűncselekménynek hosszabb időn át rejtve maradásban van. Minthogy továbbá a kir. Kúriának idézett jogegységi döntése a szóbanlevő anyakönyvi kihágások elévülésének lehetőségét kifejezetten megállapítja, ezzel kizárja esetleges oly gondolatnak az érvényesülését is, hogy a kérdéses kihágások tekinteté2*