Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)

XXXIV Összefoglaló áttekintés jogszerű okból (967). A rendelkezésre bocsátott áru árverési vétel­árának más követelések kielégítésére fordítása nem jelenti a ren­delkezésre bocsátástól elállást (968). Az eladó jótállása és kijaví­tásra való kötelezettség vállalása a vevő elállási jogát (Kt. 348. §.) nem zárja ki (969). A megvett helyett más áru (káposzta­mag helyett repcemag) szolgáltatása esetében a Kt, 349. §-a nem nyer alkalmazást (970). A Kt. 349. §-ában meghatározott elévülési idő számítása (971). Kisebb lóerejű, nem legújabb rendszerű cséplő­gép szállítása csalás (972). A hitelezett vételárral késedelmes vevő irányában az eladó az újabb vételi ügyletet nem köteles teljesí­teni (973). A prágai terménytőzsde szokványainak alkalmazása (974) . Az utólagos teljesítésre „kellő" idő engedése nem követel­hető, ha a fél az előkészületeket saját hibájából mulasztotta el (975) . Az árkülönbözetet meghaladó haszon veszteség is felszámít­ható, ha a teljesítés helyén és idején a beszerzés nem volt lehet­séges (976). — A bizományos elismerése mint elszámolást pótló nyilatkozat jöhet figyelembe, ennél korábbi időről kamat csak kü­lön jogalap fennállása esetében jár (977). A követeléseknek a bi­zományos részéről történt átengedését akkor sem lehet megtá­madni, ha a bizományos az átengedéskor fizetéseit már, megszün­tette (978). Bizományostársak egymásközti elszámolása a tartozá­sok egyességgel rendezése esetében (979). — A vasúti utasítások a vasúti fuvarozás-nkl annak megállapítására szolgálnak alapul, hogy maga a vasút milyen gondosság kifejtését tartja megkívánható­nak (980). A fuvarlevélfelülvizsgáló irodák ügykörét korlátozó 78.003/1923. K. M. sz. rendelet törvényes felhatalmazáson alapul (981). A kocsi ablakának bezárása vagy nyitvatartása a berakást végző feladó kötelessége (982). — A bélyeges biztosítási szerződés tartalmát a bélyegjegy és a kifüggesztett hirdetmények állapítják meg (983). A 468. §-ban megállapított vélelem folytán létrejöttnek tekintett biztosítási szerződést is meg lehet tévedés címén tá­madni (984). A biztosítási díj fizetésére szóló felhívás (1927 :X. t.-c. 5. §) elmaradása az illető időszakra járó díjról való lemondással egyenlő hatályú, de nem szünteti meg a szerződést (985). A tar­tamengedmény és melliékilletékeik figyelembevétele a Kt. 486. §-a esetében (986). Az első díjnak meghatározott határidő alatti nem­fizetése esetére a biztosító vállalat kikötheti a szerződés hatályá­nak megszűnését (987). — A kiadói ügyletben a kizárólagosság ki­fejezett kikötése nem szükséges (988). — Az alkusz, aki a meg­bízója érdekével ellentétes érdekű féltől is díjat kötött ki, köve­telését bírói úton nem érvényesítheti (989). A teljesítésnek' az el­adó hibáján kívül beálló lehetetlenné válása esetében közvetítői díj nem követelhető (990). Nincs kártérítésnek sem helye, ha az ügylet nem jött létre (991). Az iparengedély nélküli pénzkölcsön­közvetítésért díjat bírói úton nem lehet érvényesíteni (992). Ha a megbízás az eladás közvetítésére ár megjelölésével történt, köz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom