Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)

152 Büntetőjog vén, pusztán azért, mert a bíróságnak valamely határozata vagy intézkedése valamiféle perjogi okból semmis, maga a hatá­rozat, vagy intézkedés, az elévülésre vonatkozó anyagi jogi kiha­tásában nem tekinthető meg nem történtnek. A Bp. 4. §-ának megsértése pedig még csak nem is -semmiségi ok, mert a Bp. 384. 5 pontja csak oly szabálytalanság vagy mu­lasztás elkövetését tekinti semmiségi oknak, melyet a törvény semmiségi terhe alatt tilt, a Bp. 4. §-ában pedig nincs ily tiltó ren­delkezés. Azok a bírósági intézkedések és határozatok pedig, melyeket a kir. ítélőtábla az elévülést félbeszakító intézkedésekül ós hatá­rozotakul kiemelt, a Btk. 106. §-ának utolsó bekezdésében három évben megszabott elévülési határidőn belül tétettek, illetőleg ho­zattak ós így .azok az elévülést félbeszakították. Mindezeknél fogva és mert a felhatalmazás az elévülési ha­táridőn belül bármikor megadható, — nem tévedett a kir. ítélő­tábla abban, hogy a Bp. 385. §. 1. c. pontjában meghatároztt sem­miség esete nem forog fenn. B. II. 4289—1928. — 1929. IX. 25. 344. Btk. 110. §. Valamely azonos hivatású vagy foglal­kozású egyénekkel (pl. orvosokkal, mérnökökkel) szemben általánosságban, személy megjelölése nélkül használt rá­galmazó tényállítások vagy becsületsértő kifejezések miatt az illető szabad pályán működő, azonos foglalkozású egyé­neknek érdekeinek védelmére, hivatott társadalmi egyesület joghatályosan terjeszthet elő magánindítványt. K. Valamely azonos hivatású vagy foglalkozású egyénekkel (pl. orvosokkal, mérnökökkel) szemben általánosságban, személy megjelölése nélkül használt rágalmazó tényállítások vagy becsü­letsértő kifejezések — a dolog természete szerint — nem vonatkoz­nak az illető társadalmi osztályhoz tartozó személyek valamelyi­kére, hanem azoknak mindenikére. A támadás és a sértés tehát itt nem egy bizonyos személy egyéni becsülete, hanem az illető foglalkozású egyének kari becsü­lete, az illetők megbecsülése ellen irányul. így pl. a honvédség tisztjeivel vagy a bírákkal szemben álta­lánosságban használt rágalmazás esetében — az állandó bírói gya­korlat szerint — nem a tisztek vagy bírák valamelyike, hanem azok összesége a sértett, s az eljárás megindításához szükséges felhatalmazást nem adhatja meg egy tiszt vagy bíró, hanem a tiszti, illetve bírói kar érdekeinek képviselésére hivatott miniszte­rek adják meg. A nem felhatalmazási rágalmazás és becsületsértés esetében, ha az szabad pályán működő, azonos foglalkozású egyének összes­sége ellen követtetett el, a törvény nem jelöli meg ugyan azt, aki

Next

/
Oldalképek
Tartalom