Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)

152 Büntetőjog vén, pusztán azért, mert a bíróságnak valamely határozata vagy intézkedése valamiféle perjogi okból semmis, maga a határozat, vagy intézkedés, az elévülésre vonatkozó anyagi jogi kihatásában nem tekinthető meg nem történtnek. A Bp. 4. §-ának megsértése pedig még csak nem is -semmiségi ok, mert a Bp. 384. 5 pontja csak oly szabálytalanság vagy mulasztás elkövetését tekinti semmiségi oknak, melyet a törvény semmiségi terhe alatt tilt, a Bp. 4. §-ában pedig nincs ily tiltó rendelkezés. Azok a bírósági intézkedések és határozatok pedig, melyeket a kir. ítélőtábla az elévülést félbeszakító intézkedésekül ós határozotakul kiemelt, a Btk. 106. §-ának utolsó bekezdésében három évben megszabott elévülési határidőn belül tétettek, illetőleg hozattak ós így .azok az elévülést félbeszakították. Mindezeknél fogva és mert a felhatalmazás az elévülési határidőn belül bármikor megadható, — nem tévedett a kir. ítélőtábla abban, hogy a Bp. 385. §. 1. c. pontjában meghatároztt semmiség esete nem forog fenn. B. II. 4289—1928. — 1929. IX. 25. 344. Btk. 110. §. Valamely azonos hivatású vagy foglalkozású egyénekkel (pl. orvosokkal, mérnökökkel) szemben általánosságban, személy megjelölése nélkül használt rágalmazó tényállítások vagy becsületsértő kifejezések miatt az illető szabad pályán működő, azonos foglalkozású egyéneknek érdekeinek védelmére, hivatott társadalmi egyesület joghatályosan terjeszthet elő magánindítványt. K. Valamely azonos hivatású vagy foglalkozású egyénekkel (pl. orvosokkal, mérnökökkel) szemben általánosságban, személy megjelölése nélkül használt rágalmazó tényállítások vagy becsületsértő kifejezések — a dolog természete szerint — nem vonatkoznak az illető társadalmi osztályhoz tartozó személyek valamelyikére, hanem azoknak mindenikére. A támadás és a sértés tehát itt nem egy bizonyos személy egyéni becsülete, hanem az illető foglalkozású egyének kari becsülete, az illetők megbecsülése ellen irányul. így pl. a honvédség tisztjeivel vagy a bírákkal szemben általánosságban használt rágalmazás esetében — az állandó bírói gyakorlat szerint — nem a tisztek vagy bírák valamelyike, hanem azok összesége a sértett, s az eljárás megindításához szükséges felhatalmazást nem adhatja meg egy tiszt vagy bíró, hanem a tiszti, illetve bírói kar érdekeinek képviselésére hivatott miniszterek adják meg. A nem felhatalmazási rágalmazás és becsületsértés esetében, ha az szabad pályán működő, azonos foglalkozású egyének összessége ellen követtetett el, a törvény nem jelöli meg ugyan azt, aki