Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)
Kizáró okok (Btk. 105—125. §.) 153 az eljárás megindítására, szorgalmazására, vagyis a magánindítvány előterjesztésére hivatva van, — de kétségtelen, hogy ezért az illető azonos pályán működők nem maradhatnak védtelenek az ilyen az egész kar becsületét érintő támadásokkal szemben. A szabad pályán működő, azonos foglalkozású egyének részben azért is tömörülnek egyesületekbe, hogy ezek útján védhessék meg ily módon veszélyeztetett társadalmi érdekeiket. így „A Magyar Fogorvosok Egyesületének" is — az iratokhoz csatolt alapszabályokból kitűnőleg — alapszabályszerű célja a fogorvosok társadalmi érdekének megvédése. A magyar fogorvosok osztályának kari becsülete pedig az ő elsőrangú érdekük, de közvetve érdeke az magának az Egyesületnek is, mert kétségtelen, hogy valamely egyesület (tehát személyösszesség) társadalmi pozícióját, megbecsülését is csökkenti egy oly állítás, amely az egyesület összes tagjaira lealacsonyító vagy megszégyenítő. A Bp. 13- §-ának 6. bekezdése szerint pedig sértett az, akinek bármely jogát sértette vagy veszélyeztette az elkövetett vagy megkísérelt bűncselekmény. B. I. 4717—1929. — 1929. X. 11. 345. Btk. 112. §. Magánindítvány határideje. K. A kir. ítélőtábla által valónak elfogadott tényállás szerint a sértett a szóbanforgó sikkasztásról a vádlott elbocsátása előtt, tehát 1927. június előtt szerzett tudomást és a vádlottat éppen ezen folytatólagos sikkasztás miatt bocsátotta el a szolgálatból. Ez a tudomásszerzés csak az esetben nem nyitotta volna meg a Btk. 112. §-ában megállapított határidőt, ha nem terjedt volna ki mindazokra az adatokra, amelyek a feljelentés megtételéhez szükségesek voltak. Azonban a sértett tudomása minden lényeges adatra kiterjed, mert a valónak elfogadott tények szerint tudta, hogy a vádlott az üzletfelektől beszedett pénzekből nagyobb összeget tulajdonított el, csak pontosan nem ismerte az összeget. Az összeg pontos megjelölése azonban a feljelentés megtételénél nem volt szükséges; az összeg pontos megállapítása joghatályosan amúgy is csak a bűnvádi eljárás folyamán történhetik meg. Helyesen állapította meg tehát a kir. ítélőtábla a bűnvádi eljárás megindítását kizáró ok fennforgását és ezért a semmiségi pana&z a Bpn. 36. §. 1. bek. értelmében, mint alaptalan, elutasítandó volt. B. III. 1774—1929. — 1930. I. 15. 346. Btk. 115., 116. §. Magáninclítvány oszthatósága. Ha a följelentett egyének, mint önálló tettesek külön-külön követték el a magánindítványi cselekményt és ezek a cselekmények csak a sértett személyével való összefüggés okából foglaltatnak egy feljelentésbe, — akkor a vád oszthatósága-