Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)

144 Büntetőjog hosszabb tartamú fogházbüntetést eredményez, mint aminőre az elsőfokú bíróság a vádlottat a Btk. 92. §-ának alkalmazása nélkül elítélte, mert egy vagyonos vádlotton a helyettesítő fogházbüntetés, nem fog végrehajtatni s még a nem vagyonos vádlottak túlnyomó része is lehetőleg inkább lefizeti a magasabb pénzbüntetést is, mintsem rajta szabadságvesztésbüntetés hajtassék végre. Ilyen esetekben tehát a vádlottra a Btk. 92. §-ának alkalmazásával kiszabott pénzbüntetés még akkor is enyhébb az elsőfokon kiszabott szabadságvesztésbüntetésnél, ha ennek tartama rövidebb volt, mint a pénzbüntetést helyettesítő szabadságvesztésbüntetés. Ha azonban, mint jelen esetben a vádlott — az erkölcsi és vagyoni bizonyítvány szerint — teljesen vagyontalan csapos, aki a pénzbüntetést előreláthatólag lefizetni nem képes, akkor nyilvánvaló, hogy egy olyan nagyösszegű pénzbüntetésnek — bár a Btk. 92. §-ának alkalmazásával való — kiszabása, amely behajthatatlanság esetében több, mint négyszer oly hosszú tartamú szabadságvesztésbüntetésre változtatandó át, mint aminőt az elsőfokú bíróság a 92. alkalmazása nélkül kiszabott, — hátrányosabb a vádlottra s így ellentétben áll a másodbíróságnak azzal a Btk. 92. §. alkalmazásában megnyilvánuló akaratával, hogy a vádlottra enyhébb büntetést szabjon, illetve az ő helyzetén javítson. Minthogy ezek szerint a vádlottra kiszabott pénzbüntetések — tekintettel a vádlott vagyoni viszonyaira — önmagukban is túlmagasak, de ezenfelül — nyilvánvaló behajthatatlanságuk s így szabadságvesztósbüntetésre átváltoztatásuk folytán a vádlott helyzetét az elsőbírói ítélettel szemben méltánytalanul súlyosbítaná — a m. kir. Kúria a másodfokú ítéletnek a pénzbüntetések kiszabására vonatkozó részét a Bp. 385. 3- (II. Bn. 28. §.) pontjában meghatározott semmiségi okból a Bpn. 33. első bekezdése alapján megsemmisítette s a pénzbüntetéseket a vádlott vagyoni viszonyaival arányos összegre szállította le. (B. I. 3000—1928. — 1929. IX. 25.) A bűnhalmazat. (Btk. 95—104. §.) 336. Btk. 95., 401. §. Bn. 50. §. Egység és többség. K. Annak a vizsgálatánál, vájjon a cselekmények egysége,, vagy többsége van-e jelen, annak a megállapítása a döntő, hogy egy vagy több más-más jogi érdeket sértő törvényes tényálladék létesült-e; a jelen esetben nyilvánvaló, hogy két különálló eltérő jogi érdeket is sértő, egymástól elhatárolt tényálladék valósult meg, úgy mint a csalás és a imagánokirathamisítás tény álla déka; hogy a cselekmények egyike a másikkal a cél ós eszköz viszo-