Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)

Bűnhalmazat (Btk. 95—104. §.) 145 nyában van, ebből ily irányú anyagi jogszabály hiányában nem következik, hogy az egyik a másikba bele olvad, ,s így egységes cselekmény létesül, mert beolvadás a Btk. 95. §-a értelmében csak egynemű cselekményeik között lehetséges, melyek közül a súlyosabb az enyhébbnek minden alkotó elemét magában foglalja, ez pedig a jelen esetben nem áll, mert a magánokirafthamisítás tényálladéka a csalás tényálladéki elemeivel sem azonos; az adott esetben tehát a magánokirathíinrisítás mellett ezzel a Btk. 96. §-a szerinti anyagi halmazatban álló csalás bűntette is meg lett volna állapítandó. (1928. szept, 18. — B. III. 7086/1927. sz.) 337. Btk. 95., 401. %. Bn. 50. §. Csalás és magánokirathamisítás halmaza. K. A magánoikirathamisítás bűncselekménye a hamisított okiratnak valamely kötelezettség, vagy jog létezése, megszűnte vagy megváltoztatása bizonyítására történt felhasználásával már külön be van fejezve; mert az elkövetési kettős cselekmény itt csak a hamisítás (vagy hamisíttatás) és a bizonyítás céljából való felhasználás- A vádlott ténykedése azonban a jelen esetben túlment e tényálladéki elemeken, mert a sértett személyét az okiratok valódisága tekintetében tévedésbe ejtve e fondorlatával birta rá a sértettet, hogy jutalékelőlege? folyósítson. Minthogy pedig a magánokiraithamisítás bűncselekményének nem tényálladéki eleme sem a megtévesztő fondorlat, sem a károkozás, sem a jogtalan vagyoni haszonszerzés, nyilvánvaló, hogy két különálló bűncselekmény létesült, mely cselekményeket sem a beolvadás, sem a vagylagosság, sem pedig a helyettesítés elve egy cselekménnyé nem egyesít. Téves tehát az alsófoikú bíróságoknak az a rendelkezése, mely szerint a vádlott, cselekményeit a magánokirathamisítás bűncselekményei mellett, ezekkel anyagi halmazatban csalás bűncselekményének nem minősítette, mert az anyagi halmazatra vonatkozó általános szabályok: alkalmazását nem zárja ki az a körülmény, hogy a létesített és egymással összefüggő több törvényes tényálladék egyik-másik jogi eleme egészben, vagy részben rokontermészetűnek mutatkozik. A lényeg az, hogy anyagi halmazat áll elő, ha a védett jogi tárgy különbözősége (a jelen esetben egyrészt az okiratok bizonyító erejébe vetett közbizalom társadalmi értéke, másrészt a vagyoni érdek) mellett konkurráló tényálladók egymással sem a helyettesítés, sem a vagylagosság, sem az általános és különös törvény viszonyában ne álljanak és hogy a törvény külön rendelkezése az ily egymás mellett létesült bűncselekményeket jogi egységbe nem foglalja össze. Az adott esetben pedig a m. ikir. Kúria Döntvénytár 1930. jO