Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)

136 Hatásköri ügyek zéséről maga is hegyközségi járulék kivetése útján kívánt gondoskodni, s a járulék fejében hátralékos összeget közigazgatási úton akarta a kötelezettől behajtani. A közigazgatási hatóság a behajtást abból az okból tagadta meg, hogy a hegyközség a kivetés tárgyában nem hozott szabályszerű jogerős határozatot. Az 1894:XII. törvénycikknek a behajtás szorgalmazása idején hatályban volt 67. §-.a szerint a hegyiközségi járulékokat az olyan községekben, amelyekben pótadó van, a közadók módjára a községi pótadóval egyszerre kell kivetni és ezekkel egyszerre beszedetni, illetőleg behajtani. A hegyközségnek azonban szabadságában áll a járulékokat saját elöljárósága által is beszedetni. Az 1929.-XVII. törvénycikknek ide vonatkozóan hatályban levő 48. Va szerint pedig a hegyközségi járulékokat a választmány veti ki s a kivetésre vonatkozó kimutatást, esetleg ha a beszedést a hegyközség saját elöljárósága teljesíti, a hátralékról szóló kimutatást, behajtás céljából a községi (városi)' elöljáróságnak adja át. A hegyközségi járulékok esedékessége, beszedése, behajtása, biztosítása, elévülése, törlése és visszafizetése tekintetében a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések az irányadók. Abból, hogy a hegyközségi járulékokat a községi pótadóbkal egyszerre kell kivetni, továbbá, hogy e járulékok a közadók módjára kezelendők, okszerűen következik, hogy a hegyközségi járulékokat a törvény köztartozásoknak tekinti. A hegyközségi járulék kivetésének és beszedésének módozataira vonatkozó eljárási szabályok meg nem tartása a követelést éppoly kevéssé fosztja meg eredeti közjogi jellegétől, mint ahogy bármely közadó követelés sem változik át magánjogi követeléssé pusztán annak folytán, hogy az állam közegei a kivetésnél az anyagi jogszabályoknak ugyan megfelelően, de az eljárási szabályok megsértésével jártak el. Annak elbírálásánál tehát, hogy valamely különben kétségtelenül a hegyközségi önkormányzat körébe tartozó ügy közigazgatási úton érvényesítendő-e, nem az eljárási szabályok meg vagy nem tartása, hanem úgy az 1894:XII. t.-c. 102. §-a, mint az 1929: XVII. t.-c. 60. §-a értelmében egyedül az a szempont a mérvadó, hogy az illető hegyközségi ügy hatósági intézkedést igényel-eEzzel szemben igenlő esetben minden más kérdés és így tehát az eljárás alakszerűségének kérdése is már nem a hatáskörre, hanem az ügy érdemére tartozik. Ugyancsak nincs befolyással a hatáskör kérdésére az a körülmény, hogy az alperes a kereseti követeléssel szemben beszámítási kifogást érvényesít, mert a hatáskör kérdését a ikereset alapján kell elbírálni, s mert a követelés felett ítélni hivatott hatóság dönt a követelés érdemi megbírálásánál abban a kérdésben is, hogy azt a beszámíttatni kért ellenkövetelés egészen vagy részben megszüntette-e vagy sem.