Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)
Közig, hatáskör. Egyházi ügyek, 322. Egyéb ügyek, 324. 135 hozzájárulási kötelezettség jogalapja és mérve feletti döntésre a közigazgatási hatóság hivatott. Hb. A hegyközség hegybírája részéről a hegyközség nevében Ü. I. ellen hegyőri lakás építési költségeihez való hozzájárulás iránt folyamatba tett ügyben egyfelől M. th. város városbírósága, másfelől a m-i kir. járásbíróság és a m-i kir. törvényszék között az 1907.-LXI. t.-c 7. §-a első bekezdésének 1. pontja alá tartozó nemleges hatásköri összeütközés esete merült fel, mert míg a városbíróság meg nem fellebbezett határozattal a hegybírót igényével polgári perre utasította, addig az említett rendes bíróságok az előttük ugyanazon felek között ugyanabban a tárgyban és ugyanazon a jogalapon folyó pert hatáskör hiányában megszüntették, így tehát mind a városbíróság mint közigazgatási hatóság, mind az említett rendes bíróságok ugyanabban az ügyben, amely pedig egyiküknek kétségtelenül a hatásköréhez tartozik, tagadták meg jogerősen a hatáskörüket. A felmerült hatásköri összeütközést a közigazgatási hatóság hatáskörének megállapításával kellett megszüntetni a következő okokból: A szőllőgazdálkodásról és a hegyközségekről alkotott 1929: XVII. t-e., amely 1929. évi május hó 4. napjától az 1894:XII. t.-c. VIII. fejezetének lépett helyébe, 37. §-ában kimondja, hogy a hegyközségek a szőllő és borgazdaság érdekeinek képviseletére, illetve ezeknek az érdekeknek előmozdítására és védelmére alakított és a törvény korlátai között önkormányzati hatáskörrel felruházott testületek, amelyek egyebek között a közös őrzésről ós a hegyrendészeti szervezkedésről intézkedni kötelesek. Az 1929 :XVII. t.-c. 45. §-a szerint pedig a hegyközségek a feladatuk teljesítéséhez szükséges költségek fedezése céljából közadók természetével biró hegyközségi járulékot vethetnek ki, amelyet a betelepített szőllők ós gyümölcsösök tulajdonosai birtokarány szerint fizetnek. E költségek közül a közös őrzés és a hegyrendészet költségeihez még a hegyközség kötelékébe tartozó puszta vagy más gazdasági művelés alatt álló területek tulajdonosai is hozzájárulni tartoznak oly mértékben, amennyiben azok előnyeit élvezhetik. Vitán felül áll, hogy a hegyközség területén emelt hegyőri lakás a közös őrzés célját fokozott mértékben előmozdítani hivatott és hogy ehhez képest a hegyőri lakás építési költsége a hegyközségi közös őrzéssel, mint a hegyközség egyik főfeladatának teljesítésével járó költség fogalma alá esik. Az ilyen költség pedig hegyközségi járulék kivetése útján a hegyközségi tagok kényszerű hozzájárulásaival fedezhető. A kereseti előadás szerint a hegyközség a közgyűlési határozattal létesíteni rendelt hegyőri lakás építési költségeinek fede-