Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)

Közig, hatáskör. Alkalmazottak illetményügyei, 307—311. 127 Hb. Ebben az ügyben, amelynek tárgya m. kir. állami vas-, acél- és gépgyári alkalmazott részéről a volt szolgálatadó felmondási időre járó illetmény és végkielégítés iránt támasztott igény, a rendes bíróság és a közigazgatási hatóság között az 1907: LXI. t.-c. 7. §-a első bekezdésének 5. pontja alá tartozó hatásköri összeütközés esete merült fel, mert míg a budapesti központi tkir. járásbíróság, mint rendes bíróság nem jogerős ítélettel érdemben bírálta el a kereseti igényt, addig a m. kir. kereskedelemügyi miniszter, mint közigazgatási hatóság ugyanennek az igénynek eldöntésére meg nem fellebbezhető módon azaz jogerősen a saját kizárólagos hatáskörét állapította meg. A felperes a rendes bíróságnál jogi természetére nézve különböző két rendbeli igényt érvényesít, á. m. egyrészt illetményi igényt a szabadságolási és a felmondási időre, másrészt ellátás természetű végkielégítési igényt hat évet meghaladó szolgálata fejében. Ami a felperesnek mindenekelőtt az illetmény! igényét illeti, a m. kir. állami vas-, acél- és gépgyári alkalmazottaknak egyebek között az illetményeit szabályozó 7100/1925. M. E. sz. rendelet 56. pontja, amelyet hatásköri részében a 9.000 1927. M. E. sz. rendelet sem érintett hatályában, azokra a kérdésekre nézve, amelyek az illetményre igényjogosultakat az említett rendeletek alapján megillető illetményre igényjogosultakat az említett rendeletek alapján illető illetményre való igényből erednek, valamint az ebből az igényből folyólag a m. kir. Állami Vas-, Acél- és Gépgyárakkal szemben támasztható követelésekre nézve általában, elsőfokon a ni. kir. Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak igazgatóságait, másodés végsőfokon pedig a m. kir- kereskedelemügyi minisztert jelölt ki illetékesnek. A 7.100 1925. M. E. számú rendelet idézett pontja — amint ezt a Hatásköri Bíróság 1926. Hb. 94/1926. Hb. 101. és 1927. Hb. 70. számú határozatában már ismételten megállapította — a m. kir Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak; igazgatóságát, amely mint állami vagyon kezelője, már előbb is közigazgatási szerv volt, az 1924. IV. törvénycikkben kapott törvényes felhatalmazás alapján és e felhatalmazás keretében az alkalmazottak illetmény ügyeiben jogszolgáltatási hatáskörrel vagyis hatósági jogkörrel ruházta fel s ezáltal az említett szerv ebben a vonatkozásban úgy jelentkezik, mint az állami közhatalom kezelője, azaz közigazgatási hatóság. Következőleg a 7.100/1925. M. E sz. rendelet 56. pontjában foglalt rendelkezés figyelemmel arra is, hogy az igazagtóság határozata ellen a m. kir. kereskedelemügyi miniszterhez, tehát közigazgatási hatósághoz van panasznak helye, — az említett igényeknek közigazgatási útra utalásával egyértelmű. Hatásköri jogrendszerünknek egyik sarkalatos alaptétele, nogy ha valamely magánjogi jogviszonyból felmerülő vitás kér-