Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)

A rendes bíróság hatáskörei. Egyéb ügyek. 298-^300 123 szintén csupán az e törvény szerint hatósági intézkedést igénylő ügyekben állapítja meg a közigazgatási hatóság hatáskörét. Minthogy pedig a M. hegyi szőlőgazdaság szervezete az 1894: Xlí. t.-c. rendelkezéseinek e törvény életbeléptekor nem felelt meg. aminthogy a jelenleg hatályban lévő 1929 :X VII. t.-c. idevágó sza­bályainak sem felel meg és az elejétől fogva hatóságilag jóváha­gyott rendtartás nélkül működött: minthogy továbbá a hiányok utólag sem pótoltattak, jelesül a szóbanlevő szőlőgazdaság az az 1894:XII. t.-ö.-nak, illetőleg az 1929:XVII. t.-c.-nek megfelelő hegyközségi szervezetté mind a mai napig sem alakult át s kü­lönösen hatóságilag jóváhagyott rendtartás ma sincs; mindezek­nél fogva ezt a társulást az 1894:XII. t.-c. illetőleg az 1929:XVII. t.-c. rendelkezései alá eső közjogi jellegű hegyközségnek tekinteni nem lehet, amiből folyik ,hogy az említett társulat azokat a köz­jogi, közigazgatási jogi kiváltságokat sem élvezheti, amelyek az említett törvények megfelelően a hatósági jóváhagyással alakult és önkormányzati hatáskörrel felruházott hegyközségeket megil­letik. Nem igényelheti egyebek között tehát a közös szőlőmívelés feladatainak teljesítéséhez szükséges költségek fedezése végett a tagokra tényleg kirótt járulékoknak, közadók módjára való be­hajtását sem, még pedig annál kevésbbé, mert a kifejtettek sze­rint a jelen esetben minden vonatkozásban magánjogi alakulat­ról lévén szó, amelynek vitás ügyeiben a közigazgatási jogi ha­táskört szorosan kell értelmezni, a közigazgatási hatáskör kiter­jesztésének a nem törvényes hegyközségi alakulattal, hanem csu­pán hegyközség szerű közösséggel szemben a törvény- és jogha­sonlatosság elvének alkalmazásával sem lehet helye. (1929. nov. 18. — 1929. Hb. 8. ez.) 800. 1907:LXI. t.-c. 7. §. Nem merült fel hatásköri ösz­szeütközés, ha a közigazgatási hatóság a kisajátítási jog engedélyezésén felül csupán a kisajátítás alá eső területet határozta meg, ellenben a kisajátítási ár megállapításába nem bocsátkozott, viszont a rendes bíróság a közigazgatási hatóság által kisajátítani rendelt terület előzetes birtokba­bocsátásnak elrendelésén felül, amely maga is a közigazga­tási hatóság határozatának törvényszerű szoros végrehaj­tásaként jelentkezett, kizárólag csupán a kisajátítási kárta­lanítási ár megállapítása körül ténykedett ekként mind a rendes bíróság, mind a közigazgatási hatóság más-más ügy­ben járt el. A kisajátításról alkotott! 1881 :XLI. t.-c. ugyanis a kisa­játításnál követendő eljárást hatásköri szempontból kétfelé válaszotta, jelesül a kisajátítási jog engedélyezése és a ki­sajátítandó terület meghatározása körüli eljárást a közigaz­gatási hatóságnak, a kisajátított terület kisajátítási kárta-

Next

/
Oldalképek
Tartalom