Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)

124 Hatásköri ügyek íanítási árának megállapítása körüli eljárást pedig a rendes bíróságnak a hatáskörébe utalta. (1930. május 12. — 1930. Hb. 4. sz.) 301. Pénzügyi hatóságnak szilvaeefre zár alá vétele tárgyában tett és a szeszfőző szövetkezet működését akadályozó intézkedése által magánosoknak okozott kárért az államkincstár a rendes bíróság előt is perelhető. Hb. Jogszabály az, hogy az államkincstár azért a kárért, amelyet állami tisztviselő a hivatalos eljárásban, másnak vagyonában szándékosan vagy vétkesen gondatlanságból okozottt, az általános magánjog és a polgári perrendtartás szabályai szerint a rendes bíróságnál perelhető. A közigazgatás törvényszerűségének korlátait, ha nem is büntetőjogi beszámítás alá eső, de mindenestere szubjektiv — alanyi — hibára visszavezethető módon túllépő közhivatalnok szabályellenes ténykedésével valójában magánjogi tilos cselekményt, (deliktum) követ el, amidőn közigazgatási eljárás közben a magánost vagyonában jogellenesen megkárosítja. Az önálló intézkedés jogával felruházott állami tisztviselő a helyes jogi felfogás szerint az államnak nem képviselője, hanme szerve lévén, az ő szubjektive hibás ténykedéseért, amely mindazonáltal az állam akarata gyanánt jelentkezik, a magánjogokat sértő vagyonjogi vonatkozásban az államkincstár — hacsak kifejezett elétrő, megszorító vagy kizáró rendelkezés nincs — az általános magánjog szabályai szerint tartozhatik esetleg felelősséggel. A magánjogi jogsérelmek orvoslására pedig — kifejezett eltérő törvényes rendelkezés hiányában a rendes bíróság hivatott. Ennek a jogi álláspontnak a helyességét támasztja alá a polgári törvénykönyv javaslata is, amidőn az említett bírói gyakorlatnak megfelelően rendezi a közhivatalnokok felelősségének kérdését, ama kár tekintetében, amelyet a hivatalnokok a hatáskörükhöz tartozó hivatalos eljárásukban vagy a reájuk ruházott hivatalos hatalom felhasználásával harmadik személynek jogellenesen és a saját felelősségüket is megállapító cselekmény által okoznak. Abból, hogy ez a joganyag a polgári törvénykönyv javaslatában nyert elhelyezést, okszerűen következik, hogy a javaslat maga is az állami tisztviselőknek és így tehát az államkincstárnak is többször említett kártérítési felelősségét nem a közigazgatási bíróság, vagy a közigazgatási hatóság elé tartozó közigazgatási jogi, hanem a rendes bíróság elbírálása alá eső közönséges magánjogi felelősségnek tekinti. (1929. nov. 18. — 1929. Hb. 56. sz.)