Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)
Hatáskört összeütközések általában, 282 117 tekintetében látszik terhelni. Míg- tehát a szénjogi térilleték kivetésének jogossága közigazgatási bírósági eljárásnak főkérdése volt, addig ugyanez a kérdés a 176.313/1928. szám alatt folyó rendes bírósági eljárásnak csupán egyik előkérdését alkotta. Ennélfogva az ügyazonosság, amely nélkül pedig nincs hatásköri összeütközés, a Közigazgatási Bíróságnál folyamatba tett panaszügy és a rendes bíróságnál indított kártérítési ügy között a két eljárás jogalapjának különbözősége folytán hiányzik. Azonban ettől eltekintve, a kártérítési perben nemleges hatásköri összeütközés felmerültéről azért sem lehet szó, mert e részben a rendes bíróság a saját hatáskörét nem a Pp. 180. §-ának 1. pontja alapján, vagyis nem abból az okból szállította le, mintha a m. kir. kincstár ellen a közegei által hivatalos eljárásban a magánosoknak okozott kár megtérítése iránti per rendes bírói útra nem tartoznék, hiszen ellenkezőleg ebben a részben a kir. törvényszék á rendes bírói hatáskört egyenesen elismerte, hanem a Pp. 180. §-ának 2. pontja alapján azért szüntette meg a pert, mert az eljárt hatósági személyeknek a fegyelmi felelőssége az arra illetékes közigazgatási eljárásban megállapítást még nem nyert. Már pedig annak elbírálása, hogy az eljárt államközegekkel szemben magánjogi értelemben vett deliktum esete tényleg fennforog-e továbbá, hogy az államkincstárt az állami tisztviselőknek deliktumaiért terhelni lászó vagyoni felelősség az egyes esetben az 1848:111. t.-c. 32—36. §-aiban szabályozott miniszteri felelősségnek az arra illetékes külön bíróság általi előzetes megállapítása nélkül közvetlenül érvényesíthető-e, a Hatásköri Bíróság 1929. Hb. 56/2. számú határozata értelmében nem a hatáskörre, hanem az ügy érdemére tartozik. A pernek ez utóbbi okból történt megszüntetése tehát az 1907 :LXI. t.-c. 7. §-a első bekezdésének 1. pontja alá tartozó negatív hatásköri összeütközés fennforgásának megállapítására törvényes alapul nem szolgálhat. Mindezeknél fogva a jelen ügyben, tekintettel az 1907:LX t.-c. 19. §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezésre, azt kell kimondani, hogy hatásköri összeütközés esete nem merült fel. (1929. dec. 21. — 1929. Hb. 66. sz.) Lásd a kötetben a 283. sz. határozatot is. A rendes bíróság" hatásköre. Cselédügyek. 283. 1876:XIII. t.-c. 1. §-a, 19Ü7:XLV. t.-c. 1. §. Cseléd csak az, aki szerződésileg legalább is egy havi időtartamon át bérért bizonyos háztartási vagy gazdasági körüli személyes és folytonos szolgálatok teljesítésére kötelezi magát.