Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)
118 Hatásköri ügyek Mozgófénykép üzemmel foglalkozó részvénytársaságnak takarítónője sem házi sem gazdasági cselédnek nem tekinthető és így felmondási időre járó fizetés iránti követelésének elbírálása a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (1929. okt. 14. — 1929. Hb. 43. sz.) 284. 1876:XIII. t.-c. 1. §. Cselédkönyv nélkül alkalmazott házvezetőnő, aki a háziasszonyt helyettesíti, aki teljes önállósággal nemcsak a szorosan vett házvezetés teendőit látja el, hanem egyúttal a súlyos beteg szolgálatadót ápolja és gondozza, s ezért a házicselédek szokásos bérének nagyobb díjazásában részesül, — nem cseléd. Elmaradt fizetése, ellátása és felmondási időre járó bére iránti követelése elbírálása a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (1930. jun. 23. — 1929. Hb. 86. sz.) 285.1876 :XIII. t.-c. 1. §. a.; 1907 :XL\ . t.-c. 40. §. Minden cselédszerzőnek érvényi kelléke egyfelől az, hogy a szolgálati idő tartam évek, hónapok, hetek vagy napok meghatározott számában előre kifejezhető legyen, másfelől az, hogy a felek előre megállapodjanak abban, hogy a szolgálatot vállalót általában, bár összegszerüleg meg nem határozott, mégis bizonyos szabatosan meghatározható szolgálati időhöz mért ellenérték illeti meg. Ha a szerződés a cselédszerződés érvényességéhez ezeket a kellékeket nélkülözi, a felek között létrejött szerződés nem cselédszerződés, a vitás követelés pedig nem cselédbér, hanem olyan — szolgálatért igényelt— díjazás, amelynek, amint a közigazgatási hatóság elé nem utalt magánjogi természetű követelésnek elbírálása az e tekintetben irányadó általános szabály értelmében a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. Hasonló határozat: 1928. Hb. 32. sz. — Gr. XXII. 315. Hb. Nem vitás a felek között, hogy a felperes az 1903. évben készpénzből és természeti járandóságokból álló bérért háztartás és gazdaság körüli teendők végzésére vállalkozott az alperes tanyáján. Ezt követően azonban a felek még az első évben abban állapodtak meg, hogy a felperes családtagként marad az alperes családjánál, a bér helyett majd annakidején az alperes a felperest ki fogja házasítani, esetleg a harctérről visszatérő fiához feleségül fogja adni. Ebből a tényállásból nyilvánvaló, hogy a felek a cseléd szolgálati jogviszony létesítésére irányult eredéi i megállapodásuktól utóbb közös egyetértéssel eltértek. Jelesül a szerződésnek cselédszerződési jogalapját megváltoztatták, s igy a felek közti jogviszonyra a továbbiakban többé sennniesetre M ID nyerhetett