Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)

Okirati ill v.iú - V.r,. Törvénykezési vll. Í98—20Í. 93 tálya kimondatik, vagyis a felekel a csonka-magyarországi törvényszék is elválasztja, illetékköteles. (9862 1929. — P. sz. — 1929. okt. 1.-—Pkjt.-XI.21.) 202. 1914:XL11I. t.-c. 31. §. Ha az igényperben több hitelező követelése szerepel, az ítéleti illeték szempontjából, az ingóságok értékét meg nem haladólag, a követelések együttes összege az irányadó. Kb. Igényperben az 1914:XLIII. t.-c. 31. utolsó bekezdése értelmében az illeték mértéke tekintetében vagy a követelés öszszeg, vagy az igényelt ingók értéke az irányadó. Nem vitás, hogy az ingók éa-téke nagyobb, mint a perbe vont mindkét foglaltató követeléseinek összege. A panaszos kifogása folytán osak az az eldöntendő kérdés, bogy a panaszost terhelő ítéleti illeték szempontjából osak az ő követelése, vagy mindkét hitelező követelésének együttes összege az irányadó. A m. kir. közigazgatási bíróság e tekintetben a kir. pénzügyigazgatóság döntését helyesnek elfogadta, mert az előbb idézett törvényszakasz szerint, ha a lefoglalt ingók értéke nagyobb, úgy az igényperben szereplő követelés irányadó az illeték szempontjából, amiből ellenkező kifejezett rendelkezés hiányában az következik, hogy abban az esetben, ha az igényperben több hitelező követelése szerepel, amenyiben azoik összege az ingók értékét meg nem haladja, azok együttes összege irányadó, mert az eljárás egységes és mindegyik hitelező követelése egyaránt tárgya ennek az eljárásnak, az eljárás egy ítélettel nyert elintézést, s a perköltségre vonatkozó rendelkezés is nem követelésekként megosztott, hanem egységes. (3273/1927. P. sz. — 1928. aug. 14. — Pkjt. X. 120,) 203. 1914:XLIII. t.-c. 32. §. Tartási perben a per tárgyának értékéül a három évi tartás összege veendő. Ennek a szabálynak a mellőzésére az a körülmény sem szolgálhat alapul, hogy a pertárgy értéke a keresetben netán tévesen a törvényesnél magasabb összegben határoztatott meg, mert amint a pertárgy értékének a keresetben történt nyilván téves megjelöléséből a kincstár kárt nem szenvedhet, épúgy előnyt sem szerezhet. (1728,1929. — P. sz. — 1929. jul. 26. — Pkjt.) 204. 1914:XLI1I. t.-c. 34. §. Annak megállapítása iránti kereset, hogy valamely szerződés, illetve abból származtatható igény választott vagy rendes bíróság előtt érvényesíthető-e és ki tekintendő a választott bíróság elnökének, nem cargyaz vagyonjogi igényt s így a kereset tárgya meg nem becsülhető.