Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)

94 Pénzügyi jo<j Nem változtat ezen az sem, hogy a felperes a pertárgy értékét a keresetben megjelölte. Kb. A peres eljárás alapjául szolgáló választott bírósági szerződós tárgyában beadott s megállapítási keresetnek is címzett keresetlevél annak ítélettel való megállapítására irányul, hogy: a) az A) alatti választott bírósági szerződés kezdettől fogva érvénytelen volt; b) abban az esetben, ha érvényesen megköttetett, hatályát vesztette és végül c) abban az esetben, ha az abban foglalt választott bírósági kikötés érvényes volt és hatályát nem vesztette, a választott bíróság elnökéül B. Ferenc joghatályosan meg lett választva. Kétségtelen a keresetnek ebből a tartalmából, hogy a pernek tárgya nem valamely megbecsülhető vagyonjogi igény volt, mert a kereset nem irányul valaminek tevésében, tűrésében, vagy abbahagyásában való marasztalásra, hanem annak a nemleges körülménynek a megállapítására, hogy választott bíróság kikötését tartalmazó szerződós érvénytelen, vagy ellenkező esetben hatályát vesztette s végül ha érvényes és hatályát nem vesztette, annak megállapítására, hogy ki tekintendő á választott bíróság elnökének. Már pedig annak megállapítása, hogy valamely szerződés, illetőleg az abból származtatható igény választott, vagy rendes bíróság- előtt érvényesíthető-e s ki tekintendő a választott bíróság elnökének, nem vagyonjogi igényt tárgyaz, s a keresetnek ez a tárgya meg nem becsülhető. Az illeték szempontjából pedig az 1914-.XLIII. t.-c. 31. és 34. §-ának rendelkezéseit egybevetve ,a keresetlevélnek ez a tartalma irányadó. A sérelmezett határozat tévesen hivatkozik ennek a törvénynek 32. §-ára, mert arra az esetre, ha a per tárgya nem vagyonjogi igény s az meg sem becsülhető, a törvény az ilyen per illetéke szempontjából a 34. §-ban a perrendtartástól eltérőleg, amely erre az esetre külön rendelkezést nem tartalmaz, kivételes szabályt állított fel, amely esetekre éppen ennélfogva a Pp. szabályait s viszont ennek következményeként az 1914:XLIII. t.-c. 32. §-ának rendelkezéseit nem lehet, s nem is szabad alkalmazni, hanem aszerint, amint a per a járásbíróság vagy a törvényszék előtt folyik, értékül 800, illetőleg 1600 pengőt kell venni. Éppen ezért közömbös, hogy a keresetben a felperes a pertárgy értékét 120,000 000 koronában jelölte meg, s ezt az értékelést az elsőbíróság is elfogadta, mert ez a pusztán perjogi szempontból történt értékelés nem változtat azon a tényen, hogy a kereset tárgya nem vagyonjogi igény, s meg nem becsülhető. Ezért nem szolgálhat alapul az ítéleti illeték kiszabásánál a királyi ítélőtába értékelése sem, anná kevésbé, mert magából a királyi ítélőtábla ítéletéből nyilvánvaló, hogy az ítéleti illeték alap-