Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)
Vagyonátruházási illeték. Öröklési illeték. 144—146. 11 az annak helyébe lépett 1918:XI. t -e. 13. §-a s utóbb az azzal egyező 1920:XXXIV. t.-c. 81. §-a pedig arról intézkedik, hogy: „ha valaki a reá eső örökségről lemond". Ezek a törvényhelyek tehát kihagyták a 82. tételnek az „egészben vagy részben" szavait. Azonban az 1918:X1. t.-c. törvényjavaslatának a 13. §-ra vonatkozó része kiemeli, hogy: „Az e szakaszban foglalt rendelkezések meg felelnek az illetéki díjjegyzék 82. tételében levő, most érvényes szabályoknak." Tovább pedig azt, hogy: „A régi jogszabály tehát a magánjogi elveknek is megfelel s így a javaslatba át kellett venni". Az 1920-.XXXIV. t.-c. 81. §-a azonos szövegű az 1918-.XI. t.-c. 13. §-ával. Ezekből tehát kétségtelen, hogy ezek a törvényhelyek az ill. díjj. 82. tételétől eltérő intézkedést tenni nem kívántak, amiből nyilván következtethető, hogy ezek az „egészben, vagy részben szavakat csak mint feleslegest hagyták ki, mivel az általuk haszuált, „örökségről lemond" kifejezés az örökségről részben való lemondást is kifejezi. Ezért nincs alap annak az álláspontnak az elfoglalására, hogy az örökségnek csupán egy részére vonatkozó lemondás esetében az 1920:XXXIV. t.-c. 81. §-ában foglalt intézkedések ne alkalmaztassanak, sőt emiek az alkalmazhatását megerősíti az 1920.-XXXIV. t.-c. 68. Vának kezdetén levő az az intézkedés is, hogy az öröklési illeték tárgya: „vagyonszerzés". Mert ebből folyólag is az örökségnek olyan része után, amelyet az örökös meg nem szerez, őt örökösödési illeték fizetésére kötelezni nem lehet. Az 1920:XXXIV. t.-c. 81. §. alkalmazásának azonban csak akkor van helye, ha a lemondás visszteher nélkül és az örökös által még nem szerzett örökrész történik. Mert visszteher melletti lemondás esetében a 66. §. 2. pontja nyer alkalmazást. A hagyatéki osztályos egyezségek keretében előforduló értékkülönbözet fennforgása mellett pedig a 84. (2) bekezdése alkalmazandó. S ez utóbbi esetbeu, ha az örökrésznél kevesebb értéket kapó örökös — az osztály folyamán — azt a nyilatkozatot teszi is, hogy a többi örökrészről lemond, az örökösödési illetéket az eredeti egész örökrész után kell kiszabni, nem azért, mert csak részbeni lemondás forog fenn, hanem azért, mert osztályos egyezség esetére az örökösödési illeték kiszabása lekintetében a törvény külön intézkedik, s ennek az intézkedésnek alkalmazására az osztályos egyezség folyományaként használt lemondás kifejezés befolyással nem bírhat (148. számú jogegységi megállapodás. — 1930. Pod. 2. füzet, 33.)