Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)

Pénzügyi jog b) Ajándékozási illeték. 147. 1920:XXXIY. t.-c. 33. és 91. §. Ha az apa gyer­mekeit az átadott ingatlanra vonatkozó ajándékozási szer­ződésből kitünőleg egyenlően akarta megajándékozni, azon­ban az egyik egyermekének az ingatlanból azzal a kikötés­sel ad még egyszer annyi teriiletet, liogy az ajándékba kapott többlet helyett a megajándékozott gyermek a sar ját birtokából ugyanolyan értékű, földterületet köteles adni a testvérnek, amennyivel többet kapott, úgy az ajándé­kozási illetéket minden megajándékozottra egyöntetűen, a szülő és gyermek közötti ajándékozásra megállapított mérv­ben kell kiszabni. (7232/1926. — 1638. P. sz. E. H. — 1929 Pod. 3. füzet, 17.) 148. 1920:XXXIV. t.-c. 90. §. Olyan ügylet után, mely az ajándékozónak később bekövetkezendő esemény esetére az ajándékozás tárgyára vonatkozóan szándékolt akaratának végrehajtását jelenti, újabb illeték nem követelhető. Kb. Az ügyiratok alapján megállapított tényállás szerint M­S. 1911-en oly kikötéssel ruházta át ingatlan vagyonát akkor élet­ben volt hét gyermekére, hogy ezek kötelesek az utóbb születendő gyermekeknek íibból egyenlő részt átbocsátani, úgy, hogy a va­gyonból minden gyermeke egyenlő arányban részesedjék. Az ezúttal elbírálás tárgya „Nyilatkozat" című okirat annak a kikötésnek felel meg, amely az utóbb született két gyermek ré­szel tetésévei helyesbítés jogcímén egy-egy kilenced részben hatá­rozza meg a M. S.-tól származott kilenc gyermek tulajdonjogát a nevezett ingatlanaira. Ennek a tényállásnak az alapján nem lehet megállapítani önállóan illetékköteles új ügyet létrejöttét az utóbb született két gyermekkel szemben a telekkönyvben már tulajdonos testvéreik­ből, tehát oldalági rokontól nyert ajándékozás címén. Ez az újabb ügylet ugyanis valójában a tulajdonképen aján­dékozó szándékának alapján keletkezik, annak eredeti szándékát valósítja meg. Az alapügyletnek az utóbb születendő gyermek ré­szeltetésére vonakozó kikötése nem bontó feltétel, mert születésük ténye a szerződés hatályát nem szünteti meg. Nem is felfüggesztő feltétel, mert a szerződésnek azonali hatályba léptét nem akadá­lyozta a^ említett kikötés szerződésbe foglalása. Ezért az 1920: XXXIV. t.-e. 90. §-ában a feltételekre, különösen a bontó feltételre nézve meghatározott szabályok itt alkalmazást nem találnak, a fel­függesztő feltételre megállapított szabály pedig az újabb ügylet külön illetkmentessége ellen szól, mert ilyen fetétel megállapítása esetén az illetéket a szerződés megkötésekor ugyan ki kell szabni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom