Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 22. 1928-1929 (Budapest, 1930)

Altalános kereseti adó, 51—56. 35 szünésének időpontjául nem azt az időpontot kell venni, melyben a cséplőgép a vevő tulajdonába átment, hanem amikor a foglalkozás megszűnt s így arra nézve, melyben az eladás történt, kereseti adó nem követelhető. (Kb. 6082/1927. — 1928. II. 3. — P. sz.) 53. K. H. Ö. 26. §. (1. 7.) I. A bércséplés nem nelyhez kötött foglalkozás. II. Adózás szempontjából a bércséplő lakóhelyéül azt a községet kell tekinteni, ahol a bevallás beadására meghatározott időben lakott. (Kb. 15789/1926. — 1928. III. 28. — P. sz.) 54. K. H. Ö. 26. §. (2.) A haszonbérlet helyhez kötött foglalkozás, az adóztatás helye tehát az a község, amelynek határában a haszonbérelt földterület fekszik és ha adózó fél a foglalkozást több helyen külön folytatja, akkor mindegyik külön folytatott foglalkozás után külön kell az adóalapot megállapítani és az adót külön-külön kell kivetni. (Kb. — 12880/1927. — 1928. V. 2. P. sz.) 55. K. H. Ö. 30. §. Nem lehet mellőzni a könyvvizsgálat eredményét csak azért, mert azt ugyanazon pénzügyi közegek foganatosították, kik az elsőfokú határozatot hozták. (Kb. 2243/1927. — 1928. XII. 11. — P. sz.) 56. K. H. Ö. 36. §. (5.) A gazdasági alkalmazottaknak az átalányozott alkalmazotti kereseti adó szempontjából való osztályba sorozásánál az évi szegődményen, gabona járandóságon (konvención) kívül az egyéb járandóságok még akkor sem jönnek számításba, ha azokat a gazdasági alkalmazott szintén gabonában kapja meg. Kb. Az 1925. évi 300. számú P. M. rendelet és annak utasítása értelmében a gazdasági alkalmazottak osztályba sorolása „kizárólag- az évi szegődmény, gabonajárandóság (konvenció) alapján történik". Világosan így rendeli ezt az idézett rendelet 36. §-ának 6. pontja, illetőleg annak a 60-ik bekezdése, amely azt is körülírja, hogy „szegődmény (konvenció) alatt a bérlevélben kikötött gabonajárandóságot, ú. m. a búza, rozs, kétszeres, árpa, zab járandóságnak együttes mennyiségét kell érteni". Nem számítható tehát ide az egyéb járandóság még akkor sem, ha a kikötött tejjárandóságot, vagy készpénz fizetést, vagyis az úgynevezett fertálypénzt szintén gabonában kapja meg a gazdasági alkalmazott. Minthogy pedig az adott esetben a D. J. gazdasági cseléd kihallgatásáról felvett jegyzőkönyv szerint úgy ő, mint H. L. cselédtársa konvenció címén mindössze 18 métermázsa gabonát kap, 3*