Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 22. 1928-1929 (Budapest, 1930)
28 Pénzügyi jog. és fenntartás szükségét az úttulajdonos terhére egyáltalán nem idézi elő, illetőleg, hogy az útépítés és fenntartás költségeit, amelyeket a vámszeclési jog ellenértékeként az úttulajdonosnak kellene viselnie, maguk a panaszosok viselik s így a panaszosoknak az útvám fizetésére való köteleztetésére hiányzik a jogalap. Ha a panaszosok útvám fizetésére köteleztetnének, az útburkolat létesítéséhez és fenntartásához kétszeresen járulnának hozzá és pedig az általuk használt útburkolatnak saját költségükön természetben való létesítése és fenntartása útján és ezenkívül a létesítés és fenntartás költségeire szolgáló vámdíjnak készpénzben való megfizetése útján. Ez pedig sem az igazságosság követelményeinek, sem a vámszedési jog engedélyezése törvényes célzatának nem felelne meg. Végül az, hogy a vámtulajdonosnak a vám jövedelemből más utakat is fenn kell tartani, a panaszosok vámfizetési kötelezettségét meg nem állapíthatja, mert a vám az úthasználat ellenében és a használat folytán szükségessé váló helyreállítás és fenntartás céljára fizetendő, a panaszosok pedig az általuk használt útrésznek fenntartásáról maguk gondoskodnak és mert ők az általuk nem használt többi út fenntartására oly vám fizetése útján, amelyért ellenértéket nem kapnak, nem kötelezhetők. Ezekből az okokból kellett az alispánnak a panaszosokat útvámdíjmentességük megállapítása iránt előterjesztett kérelmükkel elutasító határozata ellen irányuló panaszoknak helyet adni s a panaszosoknak az útvám fizetése alól való mentességét megállapítani. (1606/1928. — 1928 V. 30. — K. sz.) Pénzügyi jog Általános kereseti adó (1922 : XXIII. t.-c.) 43. 1921 : XXXIX. t.-c. 29. §. Aki egész munkáját egy vagy több munkaadó részére rendszeres díjazás ellenében leköti és a munkaadó irányítása és rendelkezése szerint fejti ki egész munkásságát, alkalmazotti keresetiadó alá esik. (Kb. 4216/1926. P. — Kdt. XXI. 23.) 44. K. H. Ö. 2. §. A jutalékos utazó alkalmazottnak, tehát szolgálati viszonyban állónak nem tekinthető, mert díjazást csak az esetenkint közvetített ügyletek után kap és nem tartozik egész tevékenységét ^egy cégnek szentelni. A jutalékos utazó ennélfogva e minőségben szerzett tiszta jövedelme után általános kereseti adót tartozik fizetni. (Kb. 1928 február 15. — 14055/1926. — P. sz. — Pkjt. X. 22.)