Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 22. 1928-1929 (Budapest, 1930)

Törvényhatósági ügyek, 6'. Községi (megyei, városi) ügyek, 7. 9 behívás tárgyában hozott igazoló választmányi határozatot bármelyik törvényhatósági bizottsági tag jogosult panasszal megtámadni. A tiszti főügyész az 1924 : XXVI. t.-c. 18. §-a szerint állásánál fogva tagja lévén a törvényhatósági bizottságnak, az ő panaszjogához sem férhet kétség. Ezért a panaszt érdemben kellett elbírálni. Az 1924 : XXVI. t.-c. 9. §-a szerint minden két rendes tag után egy póttagot is kell kerületenkint választani s a megüresedő rendes tagsági helyre a sorrendben első póttag lép. Ennek a rendelkezésnek célja, miként a törvény 10. §-ából is kitűnik, hogy miután a választás az arányos képviseleti rendszer alapján történik s mivel a törvény időközi választást nem ismer, az egyes pártok abban az időszakban, amelyre a választás történt, állandóan a reájuk esett szavazatok arányában legyenek képviselve. Ez a cél azonban meghiúsulna, ha — miként a jelen esetben is — valamelyik párt lajstroma alapján megválasztottak közül bármely okból annyinak szűnnék meg a bizottsági tagsága, hogy az így támadt hiány a póttagokul megválasztottak behívásával nem lenne pótolható. Ezért, mivel az egyes pártoknak állandóan a reájuk esett szavazatok arányában kell a törvényhatósági bizottságban képviselve lenni, az említett esetben, habár sem az 1924 : XXVI. t.-c, sem az ennek végrehajtása tárgyában 76001924. B. M. sz. a. kibocsátott rendelet e tekintetben kifejezett rendelkezést nem tartalmaz, nem lehet kétségbevonni az igazoló választmánynak azt a jogát, hogy a támadt hiányt az illető párt lajstromán szereplő és a sorrendben az utosó póttag után következő jelölteknek behívásával szüntesse meg akként, hogy a sorrendben következő jelöltet póttagnak minősíti és mint ilyent a törvényhatósági bizottságba rendes tagul behívja. A törvény célja, az arányos képviseleti rendszer ugyanis csak ily módon valósulhat meg s az ellenkező álláspont oda vezetne, hogy a véletlentől tétetnék függővé, hogy valamely párt a reá esett szavazatok arányában lesz-e képviselve állandóan a törvényhatósági bizottságban, ami pedig nyilván ellentétben állana az arányos képviseleti rendszer lényegével és céljával. (42121928. K. sz. — 1929. II. 26.) Községi (megyei városi) ügyek. 7, 5600/1925. B. M. sz. rendelet 16. pontja. 1907 : LX. t.-c. A kötelező nyugdíjazás arra a tisztviselőre is kiterjed, aki a szolgálati idő kedvezményes számításával szerzett igényt beszámítható javadalmazása teljes összegével felérő nyugdíjra. Kb. Az iratokból megállapítható tényállás szerint a belügyminiszter 43.126/1927—IV. szám alatt kelt leiratában értesítette H.