Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 22. 1928-1929 (Budapest, 1930)

8 Közigazgatási jog. nál, az egybeállítás évében kivetett egyenes álalmi adó veendő alapul. Az 1886 : XXL t.-c. 23. §-ának abból a rendelkezéséből, bogy az adóbTvatali kimutatások minden évben augusztus bónap 31-ig bocsátandók a törvénybatósági bizottság rendelkezésére, az következik, hogy a legtöbb adót fizető bizottsági tagok névjegyzékének megállapításánál, az az adófizetési kötelezettség veendő irányadóul, amely azon év augusztus hónap 31-én fennáll, amely évben a következő évre érvényes névjegyzék kiigazítása történik. A panaszos terhére a virilisek névjegyzékének egybeállításakor kivetett egyenes állami adó — földadó — kevesebb volt, mint a névjegyzék utolsó tétele alatt felvett virilis megyebizottsági tagé. Ezért a panaszost a névjegyzékbe felvenni nem lehetett. Az a körülmény, hogy a panaszos terhére, a kataszteri birtokívének téves kiigazítása folytán kevesebb földadó vettetett ki, mint amennyi őt birtoka után terhelné, a fentebb kifejtettek alapján nem vehető figyelembe. Azt pedig a panaszos ezen bíróság előtt nem igazolta, hogy utólag magasabb összegű földadóval rovatott meg. (4608/1926. K. sz. - 1929. I. 8.) Hasonló határozat: Kb. 3856/1921. K. sz. — Gr. XVIII. 1. 6. 1924 : XXVI. t.-c. Budapest székesfőváros tiszti főügyésze a székesfőváros törvényhatósági bizottságának állásánál fogva tagja és így az igazoló választmánynak azt a határozatát, amellyel valakit a törvényhatósági bizottságba rendes tagul behívott, a közigazgatási bíróságnál panasszal megtámadni jogosult. Mivel az 1924 : XXVI. törvénycikk időközi választást nem ismer, a pártlajstromon a már behivott utolsó póttag után szereplő jelöltet törvényszerűen lehet póttagnak minősíteni és mint ilyent, a törvényhatósági bizottságba rendes tagul behívni. Kb. Az 1924 : XXVI. t.-c. csak a 11. és 15. §-okban említett igazoló választmányi határozatok ellen ad kifejezetten panaszjogot á tiszti főügyésznek. Ebből azonban nem lehet arra következtetni, — miként az igazoló választmány teszi — hogy a megtámadott határozat ellen azért, mert az a 11. és 15. §-ok alá nem vonható, a tiszti főügyész panasszal nem élhetne. Az 1924 : XXVI. t.-c. 18. §-a szerint ugyanis az igazoló választmány minden határozata megtámadható panasszal. Az 1886:XXVI. t.-c. 84. §-ának 1. p. szerint pedig olyan ügyben, amelyben közigazgatási bíróság előtti eljárásnak helye van, a panas/ joga mindazokat megilleti, akik az illető ügyben érdekelve vannak. A törvényhatósági bizottság tagjai kétségtelenül érdekeltek abban a kérdésben, hogy behívható-e valaki rendes tagul a törvényhatósági bizottságba? ennélfogva a