Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 22. 1928-1929 (Budapest, 1930)

174 Büntetőjog veszi és — miként a jelen esetben, — a fegyvert az erőszak kifejtésénél mint eszközt valóban célzatosan használja. Helyesen járt el tehát a kir. ítélőtábla, midőn ezt súlyosító körülményként számította be vádlott terhére. Ez okból, továbbá, mert a Jm\ ítélőtábla vádlottra a törvénynek megfelelően és bűnössége fokához mérten szabta ki a büntetést, a m. kir. Kúria a semmiségi panasznak a Bp. 385. §. 3. pontja alapján bejelentett részét a Bpn. 36. §. első bekezdése értelmében mint alaptalant elutasította. (K. II. 2408/1928. — 1929. X. 24.) A döntés megfelel annak a gyakorlatnak, amely súlyosító körülményként mérlegeli a vádlott terhén olyan bűncselekmény fennforgását, mely megfelelő vád és perorvoslat hiányában meg nem állapítható. (BJT. LXXII. 236.) 374. Btk. 89. §. A régi bűn nem súlyosbító körülmény. K. Az országos bűnügyi nyilvántartó hivatal értesítése s a vádlottnak a főtárgyaláson ezzel egyezően tett előadása szerint a vádlott gondatlanság által okozott súlyos testi sértés vétsége miatt 1902-ben, sikkasztás vétsége miatt 1909-ben, tehát már 26, illetve 19 évet meghaladó idő előtt — volt megbüntetve. Az ezen büntetések óta eltelt hosszú idő folytán ez a körülmény a vádlott terhére ma már súlyosítóul nem mérlegelhető, és annak hatása ma már csak az, hogy a vádlott nem tekinthető büntetlen előéletűnek s így ez javára enyhítő körülményül nem vehető figyelembe. (K. III. 1459/1928. — 1929. I. 9.) Állandó gyakorlat. — V. ö. Grill: VIII. k. 181. sz — BJT. LXVIL 312. — BJT. LXX. 245. A bűnhalmazat (Btk. 95—104. §.) 375. Btk. 96., 391. §., 403. §. 1. pont. Kötlevélnek és a köt levélen alapuló követelés biztosítására szolgáló váltónak hamisítása esetében csak a súlyosabb, tehát a Btk. 403. §. 1. pontjában meghatározott magánokirathamisítás bűntette állapítható meg. K. Úgy a kötlevél, mint a váltó egy ügyletből kifolyóan adatott s így ugyanannak a követelésnek, s a kerékpár vételárának biztosítását célozta, az akaratelhatározás egysége, a követelés ugyanazonossága tehát a két cselekményt kétágú hamisítás jogi egységébe olvasztja össze, minek következtében a vádlott cselek-