Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 22. 1928-1929 (Budapest, 1930)

166 Büntetőjog kizáró ok, ha a tényekből megállapítható, hogy a vádlott, habár indulat hatása alatt, de értelemszerűen és összefüggően cselekedett. K. A vádlott a szóbanforgó alkalommal nem volt annyira ittas, hogy javára a Btk. 76. §-a alkalmazható lett volna és pedig annál kevéssbé, mivel a vádlott afeletti felháborodásában követte el tettét, hogy a sértett attól az asztaltól, ahova á részeg vádlott, közvetlen melléje leült, felkelt és egy másik asztalhoz ült. A vádlott cselekménye tehát a sértett eljárásával oki kapcsolatban lévén, vádlott logikusan és tehát tudatosan fakad ki a katonatisztek ellen, ami kétségtelenné teszi, hogy a vádlott akaratának szabad elhatározási képességével bírt, midőn tettét elkövette. (K. I. 8486/1927. — 1929. II. 12.) Hasonló jogi felfogás Grill: XVII. — 87. sz. BJT. LXXXI. 14. 362. Btk. 76. §. Orvosi szakvélemény bizonyító ereje. — Az orvosszakértő szakvéleménye az orvosi szakértelemmel feltárt jelenségek nyomán a bírói döntésnél figyelembeveendő alap ugyan, azt a kérdést azonban, hogy az elkövető öntudatlan állapotban, vagy tudatosan cselekedett-e, nem az orvosszakértő, hanem a bíró dönti el. K. Az a kérdés, hogy valamely cselekmény a cselekvő egyénnek beszámítható-e vagy sem, — jelesen, hogy a cselekvő egyén, ha az elmebeteg, az elmetehetségének e megzavarása miatt bírt-e akaratának szabad elhatározási képességével vagy sem. bírói döntés tárgya, annál inkább a bírói megítélés körébe tartozik az, hogy a tettes a cselekményt öntudatlan állapotban követte-e el, vagy nem. Az orvos-szakértők szakvéleménye — az abban foglalt észlelések és megfigyelések, — az orvosi szakértelemmel feltárt jelenségek nyomán ennél a bírói döntésnél figyelembe veendő alapot szolgáltat ugyan; azt a kérdést azonban, hogy a tettes öntudatlan állapotban vagy pedig tudatosan cselekedett-e. — nem az orvosszakértő, hanem a bíró van hivatva megbírálni. A jelen ügyben az orvosszakértők megállapították, hogy vádlott sem a bűncselekmény elkövetésekor, sem jelenleg elmebetegségben nem szenved, megállapították azonban azt is, hogy ő cselekményét hevenyalkoholos mérgezés okozta alkoholos öntudatlanságban követte el. A vádlottnál azonban a bűncselekmény elkövetése idején megvolt az emlékezés: az «'szmélés nála nem szünetelt és cselekménye következményeit is átérteni képes volt; tehát ő nem volt