Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 22. 1928-1929 (Budapest, 1930)

140 Hatásköri ügyek. Ezzel szemben az állami vas-, acél- és gépgyári alkalmazott részére az 1924 : IV., illetőleg az 1923 : XXXV. t.-c. alapján járó végkielégítés szorosabb értelemben sem nem illetmény, sem nem ellátás, banem ezektől jogi természetére nézve különböző sui generis járandóság, amelynek kártalanítási (kártérítési) jellege van. A hatásköri bíróság álláspontja szerint állami vasgyári al­kalmazott részéről az 1923 : XXXV. t.-c. alapján igényelt végkielé­gítés illetménynek azért nem minősíthető, mert az idevonatkozó törvényes rendelkezések szellemében illetmények alatt az alkalma­zottat a tényleges szolgálat tartamára megillető járandóságokat, (fizetést, lakbért, családipótlékot, stb.) kell érteni. Már pedig a fel­peres ezúttal a végkielégítéssel nem fizetést, nem lakbért és nem családi pótlékot stb. követel. Nyugdíj vagy nyugbér megváltásnak és ezen az alapon ellátásnak az 1923 : XXXV. t.-c. szerint igényelt végkielégítés szintén nem minősíthető, mert megváltás nyilván­valóan csak azt illetheti, aki nyugdíjra vagy nyugbérre a fennálló szabályok alapján különben igényjogosult volna. A felperes ellen­ben még csak nem is állítja, hogy őt nyugdíj, vagy nyugbér il­letné. Annál kevésbé lehet tehát vele szemben szó nyugdíj vagy nyugbérmegváltásról. Minthogy pedig magánjogi jogviszonyból származó vitás ügyekben, aminő a kifejtettek értelmében a jelen ügy is, a köz­igazgatási hatóság hatáskörét szorosan kell értelmezni; minthogy továbbá a szoros értelmezésnek és a fentidézett rendeletek szelle­mének az a magyarázat felel meg, hogy az állami vasgyári alkal­mazót részéről az 1923 : XXXV. t.-c. szerint igényelt végkielégítés sem nem illetmény, sem nem ellátás, hanem ezektől különböző kártérítés jellegű igény; minthogy végül sem a 7100/1925. M. E. számú rendeletben, sem más a jelen esetre alkalmazható törvé­nyes jogforrásban nincsen olyan kifejezett rendelkezés, amely a kártérítés jellegű igények elbírálását a közigazgatási hatóság vagy külön bíróság hatáskörébe utalná; mindezeknélfogva a jelen ügy­ben a rendelkező rész értelmében kellett határozni. (1928. Hb. 26. sz. — 1928. VI. 25. — Mk. XLVI. 32—33. sz.) Egyező határozat: 1926. Hb. 101 sz. — Gr. XXI. 307. 328. 1921 : XXXV, t.-c. A közigazgatási bíróság hatás­köre a katonai személyek nyugdíjának az összegszerűség szempontjából helyesbítésére akkor is kiterjed, ha maga­sabb nyugdíj megállapítása az átmeneti viszonyba helyezés időpontjának az 1921 : XXXV. törvénycikk alapján való számításától függ. (1928. Hb. 7. sz.) Ugyanígy döntött a hatásköri bíróság az 1928. Hb. 8., Hb. 13., Hb. 19., Hb. 22. és Hb. 23. számű határozataiban is. 329. A Közigazgatási Bíróság állami tisztviselő tényle-

Next

/
Oldalképek
Tartalom