Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 22. 1928-1929 (Budapest, 1930)

128 Hatásköri ügyek. lános magánjog szabályai alá tartozó munkaviszony létesült, amelyből folyóan a teljesített szolgáltatások ellenértéke iránt támasztott vagyonjogi követelés elbírálására a Pp. 1. §-ának 2. e) pontja alapján a rendes bíróság- hivatott. (Hb. 25. sz. — 1928. VI. 4. - Mk. XLVI. 32—33. sz.) 313. 1907 : XLV. t.-c. 62. §. Ha a szolgálati helyét önként elhagyó cseléd, aki a leszolgált időre járó bérét megkapta, a gazda feleségének kötelezvénye alapján a le nem szolgált időre eső bérkövetelésként ruha kiszolgáltatását igényli, ennek a követelésnek elbírálása a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (Hb. 30. sz. — 1928. VI. 4. — Mk. XLVI. 32—33. sz. 314. Az olyan megállapodás, amely szerint az egyik fél házasságra lépésének nem ismert időpontjáig gondozásban és tartásban marad a másiknál s élelmezés és ruházat fejében a gazdaság körül kisegít, nem cselédbér-követelés, az ilyen munkáért járó díjazás címén igényelt követelés elbírálása tehát rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (Hb. 4. sz. — 1928. VI. 25. — Mk. XLVI. 34—35. sz). 315. 1876 : XIII. t.-c. 3. §. A hatásköri összeütközés megállapítása szempontjából jelentős ügyazonosságot nem érinti, ha az, aki bérkövetelést érvényesít, ennek fejében a bíróságnál és a közigazgatási hatóságnál más-más összeget számított fel. Szolgálati munkakörök halmazata esetén a szolgálat jogi minősítése szempontjából az a munkakör az irányadó, amelyik nagyobb képesítést tételez fel. Ennélfogva a rendes bíróság hivatott elbírálni annak követelését, aki soffőrnek és uradalmi gépésznek szerződött, mert a soffőr ugyan cseléd, az uradalomban állandóan alkalmazott gépész azonban cselédnek nem tekinthető. Hb. Az ügyazonosság- és ehhez képest az 1907 : LXT. t.-c. 7. §-a első bekezdése 1. pontjának megfelelő nemleges hatásköri összeütközés esete a rendes bíróság- és a közigazgatási hatóság között ezúttal kétségtelenül fennforog annak ellenére, hogy A. A. bér fejébm mind a rendes bíróságnál, mind a közigazgatási hatóságnál más-más összeget számított fel. Az ügyazonosság szempontjából ugyanis egyedül az a lényeges, hogy a nevezett úgy a d—i kir. járásbíróságnál, mint a sz—i járás főszolgabírájánál ugyanazon ellenféllel szemben ugyanabból a munkaviszonyból folyóan ugyanarra -vt. klő járó bérkövetelést érvényesített.