Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 22. 1928-1929 (Budapest, 1930)

Rendes bíróság hatásköre. Cselédügyek, 313—316. 129 A felmerült hatásköri összeütközést a hatásköri bíróság a rendes bíróság- hatáskörének megállapításával szüntette meg a következő okokból. A d—i kir. járásbíróság1 azon az alapon utalta ezt az ügyet a közigazgatási hatóság hatáskörébe, hogy az uradalmi gépész z állandó bírói gyakorlat szerint gazdasági cseléd. B. vármegye alispánja pedig abból az okból szállította le a közigazgatási ható­ság hatáskörét, mert gépkocsivezetőről van szó, aki a gyakorlat szerin/1 cselédnek nem tekinthető. Egyik jogi álláspont sem. helyt­álló. A hatásköri bíróság állandó gyakorlata szerint ugyanis, amely pedig — hatásköri kérdésről és legfelsőbb bóróság gyakor­latáról lévén szó, — minden más bírói és közigazgatási gyakor­lattal szemben elsősorban jön figyelembe — az uradalmakban ál­íandóan alkalmazott gépész nem gazdasági cseléd, a soffőr ellen­ben, ha csupán gépkocsivezetést lát el, mint olyan egyén, akinek szolgálata az 1876 : XIII. t.-c. 3. §-ának a) pontja értelmében vett magasabb — a gép szerelésére is kiterjedő — előkészültséget nem tételez fel. cselédnek minősül. A jelen esetben a felperes az alpe­reshez soffőrnek és egyszersmind gazdasági gépésznek szerződött. A szolgálati munkakörök halmazat esetén azonban a szolgálat jogi minősítése szempontjából a dolog természete szerint az a munka­kör az irányadó, amelyik nagyobb képesítést tételez fel. Minthogy a felperesnek a gépészi munkaköre volt a nagyobb képesítést fel­tételező: minthogy továbbá, a hatásköri bíróságnak előbb már említett állandó gyakorlata szerint az uradalmi gépészt, mint olyan egyént, akinek szolgálata a csupán gépkezelő soffőrnél ma­gasabb előkészültséget tételez fel, az 1876 : XIII. t.-c. 3. §-ának a) pontja értelmében gazdasági cselédnek tekinteni nem lehet; mind­ezeknél fogva a felperes szolgálati viszonya a gazdasági cselédek jogviszonyát szabályozó 1907 : XLV. t-e, rendelkezései alá von­ható nem lévén, az általa teljesített szolgálat ellenértéke iránt tá­masztott igénynek, mint a közigazgatási hatóság hatáskörébe nem utalt követelésnek elbírálására a magánjogi igények hatásköri hovátartozása tekintetében irányadó általános hatásköri szabály értelmében a rendes bíróság hivatott, (Hb. 32. sz. — 1928. VI. 25. — Mk. XLVI. 34—35. sz.) Uradalmi gépész nem cseléd: Földm. min. 59.306 1910. sz. hatá­rozat. — Gr. XIII. 106. 316. 1907:XLV. t.-c. 1. §. Aki téglagyári üzemet folytató cégnél kocsisként van alkalmazásban, nem háztartási vagy mezőgazdasági cseléd, hanem iparüzem érdekében végzett segédi .munkakört tölt be. A leszolgált időre hátralékos bér iránt támasztott követelést tehát, — ha ilyen irányban a bíró­ságnál már keresetet terjesztett elő — a rendes bíróság hi­vatott elbírálni. Döntvénytár 1929. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom