Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 22. 1928-1929 (Budapest, 1930)

114 Pénzügyi jog. náltatott, felemelt illetéket követelni nem lehet. (Kb. 3731 —1927. — 1928 V. 31. P. sz.) 263. 1896 : XXVI. t.-c. 151. §. A végrehajtási panasz tárgyában hozott határozat ellen nincs helye újrafelvételi kérelemnek. (Kb. 8297/1927. — 1928 VII. 17. P .sz.) 264. A bíróság 110. számú jogegységi határozatában kimondott az az álláspont, hogy a szegényjogon alapuló illetékmentesség kiterjed a dologi jogok telekkönyvi bejegyzése után bélyegekben járó bejegyzési illetékre is, továbbra is fentartandó. Kb. Az addig' ellenkező 88. számú megállapodás megváltoztatásával, a 110. sz. jogegységi megállapodásban a jogegységi tanács azt az álláspontot, hogy a személyes illetékmentesség a telekkönyvi bejegyzésért bélyegjegyekkel lerovandó illetékre is kiterjed, nem a törvénykezési illetékekre vonatkozó szabályok alapján hanem a megállapodás indokolásában kifejtettek szerint az 1881:XXVI. t.-c. 14. §-ában, illetőleg az illeték! díjjegyzék 85. tétel 12. pontjában foglalt jogszabály alapján és főleg a szegénységi jogon való mentesség céljára való utalással foglalta el. A törvénykezési illetékre vonatkozó 1914:XLIII. t.-c. a dologi jogok telekkönyvi bejegyzése után járó illetékről kifejezetten nem intézkedik s a törvénnyel hatályon kívül helyezett rendelkezéseknek a 91. §-ban levő felsorolása közt a 1881:XXVI. t.-c. 14. §-a, illetőleg az ill. díjjegyzék 85. tételének 12. pontja nem is szerepel, sőt úgy az 1914:XLIII. t.-c. 75. §-ához, mint a Pp. 112. §-ához tartozó indokolás, az 1881:XXVI. t.-c. 14. §-ában foglaltakra, mint a törvénykezési illetékek alól szegénységi jogon való mentesség meghatározásánál is alapul elfogadott intézkedésekre hivatkozik s az 1914:XLII. t.-c. 75. §-ához tartozó indokolás második bekezdése azt mondja, hogy a „szegénységi jog terjedelmének meghatározásánál a kifejlődött gyakorlat folytán megállapított elvek vétetnek figyelembe". Tehát ez a törvény a szegénységi jog terjedelmére nézve a gyakorlat folytán megállapított elvektől eltérő intézkedést nem is kívánt tenni. Ennélfogva sem a Pp.-nek, sem az 1914:XLI1I. t.-c.-nek az illetékmentességre vonatkozó határozataiból a 110. sz. megállapodástól való eltérésre alap nem található. A Pp. 112. §-ának és az 1914:XLIII. t.-c. 75. §-ának első bekezdésében foglalt ama rendelkezés pedig, hogy a bíróságok előtti ügyekben is illetékmentességet maga után vonó szegénységi jog-