Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 22. 1928-1929 (Budapest, 1930)

112 Pénzügyi jog. gyának értékére való tekintet nélkül bélyegben rovandó le. (Kb. 21661/1926. — 1928 VI. 14. P. sz.) 256. 1914 : XLIII. t.-c. 55. §. Az örökös a készpénzben fizetendő határozati illetékért akkor is a saját egész vagyonával felelős, ha perbíróság a perköltségekben csak a hagyatékból reá hárult érték erejéig marasztalta. Kb. A kiszabás alapján készpénzben fizetendő határozati illetékre vonatkozó fizetési kötelezetstéget az 1914. évi XLIII. t.-c. 55. §-a szabályozza. E törvényhely szerint olyan arányban kötelesek a peres felek az illetéket fizetni, amilyen arányban a határozat rendelkezése értelmében a költségeket viselik. Ha a határozat a költségekről nem tesz említést, vagy ha a költségek kölcsönösen meg vannak szüntetve, a határozati illetéket a felek fele-fele részben kötelesek fizetni. Ebból a szövegből nyilvánvaló, hogy sem ez az idézett törvény, sem az 1914. évi 14.800. sz. végrehajtási utasításnak ugyancsak 55. §-a nem tartalmaz külön rendelkezést arra az esetre, ha valaki a perbíróság jogerős ítéletével a perköltségek viselésére csak a hagyatékból reá hárult érték erejéig köteleztetik. A törvény idézett szövegéből okszerűen következik, hogy a készpénzben fizetendő ítéleti illetékre vonatkozó fizetési kötelezettséget csak a törvényben foglalt feltételek alapján lehet és kell eldönteni s mellőzni kell az olyan feltételeket, melyek a törvényben felemlítve nincsenek. Annyival inkább áll ez, mert ha a perbíróság ítéletében a költségekről nem tesz említést, vagy ha a költségeket kölcsönösen megszüntetni, a szóbanforgó megsziorító feltétel az ítéletben nem is fordulhat elő. E kérdés eldöntésénél az is figyelembe veendő, hogy a m. kii'. Kúria 1905. G. 214. számú ítéletében a következőket mondotta ki: „Igaz ugyan, hogy az anyagi jognál fogva a jelzálogos adós a jelzálogilag biztosított követelés iránt csak a jelzálog erejéig és az örökös az örökhagyó adósságáért csak az örökség erejéig felelős; azonban úgy a jelzálogos adósnak, mint az örökösnek módjában van és az anyagi jognál fogva kötelessége is az, hogy a valódi és lejárt illető adósság kielégítése iránt a per bevárása nélkül megfelelően intézkedjék és különben is a perköltség viselése kérdésében tulajdonképen nem is az anyagi jog, hanem a perrend szabályai az irányadók; az utóbbiakhoz képest pedig a pervesztes fél, tehát a perbe vont és vesztes jelzálogos adós és örökös is a perköltség és ezzel egy tekintet alá eső ítéleti illeték viselésére saját személyében kötelezhető." Hasonló értelemben határozott a kir. Kúria 1896. G. 233., 1904. G. 76. és 1906. G. 48. számok alatt. Mindezeknél fogva azt kellett kimondani, hogy az öi'ökös a készpénzben fizetendő határozati illetékért akkor is a saját egész