Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 22. 1928-1929 (Budapest, 1930)

Okirati illeték, 233—38. Törvénykezési illeték, 239—240. 10? 235. 1920 : XXIV. t.-c. 13. §. Egyénig cég az örökhagyó gyermekeire szállván közkereseti társasággá alakult át és a társasági szerződési illeték akkor is jár, ha erről okirat kiállítva nem lett. (Kb. 5258/1928. P. sz.) 236. 1920 : XXIV. t.-c. 18. §. Az elévülési idő az illetékköteles okiratnak az illetékkiszabásra illetékes hivatalhoz való érkezésével kezdődik, önként befizetett illeték elévülés címen vissza nem követelhető. (Kb. 20907/1926. P. sz.) 237. 1920 : XXIV. t.-c. 102. §. Parcellázási megbízás II. fokozatú illeték alá esik. (1611/1927. P. sz.) 238. Az illetéknek ingók és ingatlanok szerinti elkülönítésére az illetékkötelezett feleknek utólagosan még akkor is joga van, ha az adásvételi szerződésben az ingók és ingatlanok szerinti vételár nincs külön feltüntetve. (Kb2896/1928. P. sz.) Törvénykezési illeték. (1914 : XLIII. t.-c.) 239. 1914 : XLIII. t.c. 1. §. Az Ítélet kihirdetéséről felvett jegyzőkönyv nem tekinthető tárgyalási jegyzőkönyvnek. (Kb. 20331/1926. — 1927. IX. 2. P. sz.) Tárgyalási jegyzőkönyv illetékét felperes köteles leróni: Kb. 20.972/1925. P. sz. — Gr. XIX. 237. 240. 1914 : XLIII. t-c. 20. §. 1914. évi XLIII. t.-c. 20. §-a szerinti egyezségi illeték mérve szempontjából első tárgyalásnak azt a tárgyalást kell tekinteni, amelyen a felperes keresetét előadta. Kb. A Pp. kétféle tárgyalást ismer és pedig a perfelvételi és az érdemleges tárgyalást. A peres eljárás a perfelvétellel Indul meg, amikor felperes keresetét a Pp. 178. §-a értelmében előadja, a perfelvételt megelőzőleg tehát a perbeli felek között a szó szoros értelmében vett tárgyalás nincs. Az egyezségi illeték mérve szempontjából ennélfogva első tárgyalásnak csak azt a tárgyalást lebet és kell tekinteni, amelyen a felperes keresetét előadta. Ha tehát a per felvétele a kitűzött napról valamely okból (Pp. 179., 239., 241. §-ok alapján) elhalasztatott s így per felvételi tárgyalás voltaképen nem is tartott, ezt az elhalasztott tárgyalást az egyességi illeték mérve szempontjából figyelmen kivül kell hagyni. (Közig, bíróság 132. sz. jogegységi megállapodása. — Pkjt, IX. 77.)