Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 22. 1928-1929 (Budapest, 1930)

Pénzügyi jog. szabályok 95. <§>. 1. pontja szerint helyesen állapíttatott meg s az sincs igazolva, hogy az illeték fizetését B. G. vállalta magára. (23.987/1926. P. sz. — Kdt. XX. 59.) 225. 111. dijj. 17. tétel. Ingatlan átruházására vonatkozó szerződés mellékletét képező vázrajzra vezetett bekebelezési engedély a vázrajzot okirati illeték alá eső irattá nem teszi. Kb. A beszerzett telekkönyvi iratokból kitűnik, hogy a panaszosok a kötött szerződés mellékletéül nyújtották be azt a telekkönyvi vázrajzot, amelynek bélyeghiánya miatt az illeték kiszabása történt, még pedig azon az alapon, hogy a bekebelezési engedélyt is magában foglaló ezen az okiraton a megfelelő okirati bélyegilleték le nem rovatott. Az említett engedély csakugyan rajta van a vázrajzon, ez azonban azt nem minősíti önmagában illetékköteles okirattá, mert a bekebelezési engedélyt az ügyletet magában foglaló okiratban, itt tehát a csereszerződésben kell és lehet érvényesen megadni, de nem a szerződésnek csupán kiegészítő részét tevő vázrajzon. Tehát a vázrajzot a feleslegesen és minden jogi hatály nélkül rávezetett bekebelezési záradék okirattá nem teszi. Az csupán melléklete a szerződésnek s mint ilyen esik bélyegilleték alá. (7672/1927. P. sz. — 1928. I. 17. - Pkjt, IX. 105.) 226. 111. dijj. 54. tétel. Ha a vételhátralék biztosítására szolgáló jelzálog bekebelezés az adásvételi szerződésben nem köttetett ki, a külön okiratban történt lekötés illetékköteles. (Kb. 21337/1926. — 1928 IV. 4. P. sz.) 227. 111. dijj. 59. tétel. A jelzálog lekötési okirat illetékkötelezettségét nem érinti az a körülmény, hogy az kereskedelmi levél alakjában állíttatott ki. (Kb. 14141928. — 3928 IX. 12. P. sz.) 228. 111. dijj. 59. tétel. Jelzálog jogi lekötést tartalmazó kereskedelmi levelet illetékkiszabásra törvényes határidőben be kell matatni. Kb. A megilletékezett jelzáloglekötési jogügyletnek tárgya tulajdonképpen az ingatlan, amely jelzálogként vállalt kötelezettségek biztosítására leköttetik és így az illeték alá vont szerződés az ingatlan jelzálogi lekötésére vonatkozó részében — nyilvánvalóan nem tekinthető a gabonabizományi kereskedelmi üzlet körén belül eső tárgyak felett kiállított olyan okiratnak, amelyet kereskedelmi levélbe foglalva, megilletne az illetéki díjjegyzék 59. tételének 4. pontjában biztosított illetékmentesség és így a ptina-