Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 22. 1928-1929 (Budapest, 1930)

7S Pénzügy) jog. szolgál, amelyet különben suecessive megkaptak volna, illetve V- Géza szerint, 1926 novemberben tartoznak kiegyenlíteni. A bíróság a fenti tényekre, valamint arra tekintettel, hogy panaszos tényelőadása a 24°/o-ra vonatkozólag valótlannak bizonyult és arra is tekintettel, hoogy a második tételnél előterjesztett védekezésből kitűnőleg adózó cég a vele szerződő magánféllel szemben is üzleti fogás alkalmazását megengedhetőnek tartja, előadása és magatartása megbízhatatlan, továbbá arra tekintettel, hogy romló valuta mellett, kamatmentes és nem valorizált kihitelezés a részvénytársaság igazgatói, tehát a részvényesek többségének megbízásából épp a részvénytársaság nevében intézők részére, korrekt üzletvitelt tételezve fel, el nem hihető és arra tekintettel, hoogy a szerződést és intern mérleget nem mutatták be, — panaszbeli előadásukkal szemben azt bizonyították, hogy ez a nyereség a fedezet — azt állapítja meg, hogy az adózó elszámolásszerűleg az ellenértéket megkapta, de ezt épp a forgalmi adó lerovásának mellőzhetése végett, könyveiben keresztül nem vezette és könyveiben fel sem tűntetve az érdekeltek részére eső összegeket, az építési összegeket, mint kihitelezett összeget szerepeltette. Panaszos, bár a bíróság alkalmat adott, azt, hogy elszámolásszerűleg csak egy része térült meg nem bizonyította és így terhére az egész összeget kellett számításba venni. II. A második tételnél, az X. részvénytársaság emeletráépítésénél panaszos a becsatolt ajánlattal és eredetinek állított megállapodással akarja igazolni, hogy a forgalmi adó alól kihagyott bevétele, a megbízásból, építtető részére vásárolt anyagok vételárára fordíttatott, amelynél adózó nem az árúszállítója, hanem vételi megbízottja volt. A bíróság a súlyt nem arra helyezi, hogy az anyagszámlák nagyobb összegű része adózó cég nevére szól, döntő súlyt annak sem tulajdonít, hogy a becsatolt 1923 augusztus 16-iki, S. Gyula műegyetemi tanár, építész által kiállított levél akként szól, hogy: „megrendelem önöknél" a levélben jelzett anyagot, hanem a panasziratbeli védekezéssel szemben abból indul ki, hogy a szerződő felek közti megállapodás lényegénél nem az írott szerződés szavai, hanem az irányadó, hogy valóságban és tényleg milyen megállapodást létesítettek és vita esetén a szerződés lényegének legjobb magyarázója az, hogy tényleg a valóságban a szerződő felek mit valósítottak meg. Az nem vitás, hogy a valóságban az anyagot adózó cég szállította a kereseti kimutatásban, tehát magát adózó maga is árúszállítónak tartotta és a másik szerződő fél megbízottja ezeket a kereseti kimutatásokat el is fogadta és az építtető annak idején honorálta. Panaszos azon védekezése, hogy jogilag meg nem engedettem csak üzleti fogásból járt el, hogy mentől nagyobb előleget kaphasson, adózó megbízhatatlanságára