Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 22. 1928-1929 (Budapest, 1930)

Általános forgalmi adó, 137—15H. I. Az első tételnél az elsőfokú hatóság, a jegyzőkönyvben felsorolt okokból azt állapította meg, hogy az igazgatók részére végzett építés ellenértékét elszámolták és a könyvekben formailag a keresztülvitel azért nem történt meg, hogy a forgalmi adó lerovása mellőztessék. Az ez ellen beadott észrevétel ezzel szemben a cég részvénytársasági jellegére és arra mutatott rá, hogy az igazgatók minden jutalékukat és minthogy a megállapítás szerint ők az alapító nagy részvényesek, a részvényeik utáni osztalékokat is felvették és Cs. István és V. Géza, akik alkalmazott igazgatók is és akiknek az alkalmazási szerződés szerint nincs fix fizetésük, hanem a mérlegszerű nyereségnek 24°/o-ából álló díjazásuk van, ezt a 24°/o-ot is felvették és mindennek bizonyítására nyugtákat és okmányokat csatoltak. A bíróság a becsatolt és nevezett igazgatók alkalmaztatási feltételeit tartalmazó eredetiről másoltnak állított okiratból azt állapítja meg, hogy nevezett két igazgatónak díjazásánál a cégnek nem a közzétett, hanem a reális intern mérlege lesz irányadó, amelynek felállítására a megállapodás részletes intézkedéseket tartalmaz és ezen a mérlegen nyugvó 24°/o-os részesedést évenként számolják el. A bíróság maga is aggályosnak találta a kereskedelmi könyvekben adósságként nyilvántartott összegnek bevételként leendő számításba vételét és egyrészt a jegyzőkönyvben részletezett gyanús körülmények, másrészt az észrevétel és panaszbeli védekezés és megajánlott bizonyításra tekintettel, a bizonyítás részletes kiegészítését rendelte el. A kiegészítés rendjén kiderült az, hogy 1. az építkezés az igazgatók részére írásbeli megállapodás nélkül történt, legalább is ilyen szerződést felhívás dacára adózó cég be nem mutatott, 2. adózó előadása szerint 1923. évről, sőt egyes adatok szerint régebbről, kezdődő kihitelezés kamatmentesen és a folyton csökkenő értékű valuta értékveszteségének minden megtérítése nélkül szabályszerű jelentést nem tettek. A cég igazgatói és felügyelőbizottsági tagjainak vallomásából megállapítható, hogy 1. az alkalmazási szerződés szerinti mérleget, amelynek alapján az észrevétel a 24°/o kifizetését vitatta és bizonyította, eddigelé fel sem állították és 2. az építkezés 1921. év őszi megállapodás, (Cs. István vallomása) illetve 1922. évi október havi igazgatósági ülési határozat (V. Géza vallomása) alapján történt és magyarázatául K. Géza érdektelen igazgatósági tag azt hozta fel, hogy a nyereségrészesedésük szolgál fedezetül, míg a többi érdektelen igazgatósági tag és felügyelőbizottság tagjai kijelentették, hogy magyarázatát adni nem tudják vagy az érdekeltek kijelentették, hogy fedezetiü a nyereségrészesedésük