Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)
Házadó. 63 azért, mert ez hozzájárult ahhoz, hogy a régi bérlő bérleti szerződését az uj bérlőre átruházhassa. Az uj bérlő tehát a háztulajdonosnak nem lelépésí dijat fizet, mert a háztulajdonos nem lép vissza jogától, hanem a lelépésí dijnak nevezett összeg ellenértéke annak a szolgáltatásnak, amelyet a háztulajdonos az uj bérlőnek teljesít akkor, amidőn ez a felmondás korlátozásának tartamára a régi bérlő lakását az uj bérlő használatába bocsátja. Az uj bérlő tehát a 2,500.000 koronát, a bérleti viszonyból kifolyólag egyszersmindenkorra fizette a háztulajdonosnak azért, hogy meghatározott időtartamra bérlethez jusson. Ez az összeg tehát, a szerződő felek bárhogyan nevezzék is, — az utasítás (1) bekezdésének 4. pontja alapján a nyers házbérjövedelemhez számítandó. (1927 jun. 8. — 20012/1926. — P. sz.) 62. 200 1925. sz. H. Ö. 9. §. A bérértéknek összehasonlítás utján megállapításában az összehasonlítás alapjául vett épületeket utca, házszám és tulajdonos szerint meg kell jelölni. (Kb. 1926' okt. 26. — 3419/1926. — P. sz.) 63. 500 1925. P. M. sz. r. 11. §. 1. p. Gazdasági épületek tatarozási és fenntartási költségei, amennyiben beruházásnak nem minősíthetők; mint az üzemet terhelő kiadások a földbirtokból való bevételekből levonandók. (Kb. 2557/1926. P. sz.) 64. Fáskamra helyreállítására fordított költség tatarozási költségek közé tartozik. Kb. A. kir. pénzügyigazgatóság azon az alapon mellőzte az 1926. évi házadó kivetésénél a fáskamrák restaurálása fejében kiadott 35 millió K figyelembevételét, mert a fáskamrák helyreállítása háztatarozásnak nem számítható, mivel a fáskamra a háznak nem integráns része. A megtámadott határozat ezen indokolása nem felel meg az 1925: XVIII. t.-c. szellemének. Ugyanis a hivatkozott t,-c. 9. §-a szerint adómérséklés illeti meg mindazokat a házbirtokosokat, akik akár bérbeadott, akár bérbe nem adott házukat, az 1925. év folyamán a saját költségükön tataroztatják. Minthogy pedig tatarozási munka alatt az egész ház állagára vonatkozó olyan munka értendő, amely a ház karbantartásának, vagyis az előbbi állag fenntartásának a célját szolgálja, ezért a fáskamra helyreállítására fordított költségek a tatarozási költségek közé tartoznak. Egyébként a megtámadott határozatot hatályon kivül kellett helyezni, mert az a ténykörülmény, hogy a hivatkozott törvény 12. §-ához fűzött 80.000/1925. sz. pénzügyminiszteri rendeletben foglalt feltételek fennállanak-e, az adóügyi iratokból meg nem állapítható. (17.957/1926. P. sz.) 65. Butorozottan bérbe adott helyiségek béréből levonni megengedett 30%, a bútor használatáért és értékcsökkenéséért vonható le. Ez tehát nem jövedelem, hanem megtérítése a bútorokban beállott értékcsökkenésnek és így keresetiadó alá nem vonható. (Kb. 2571/1926. P. sz.)