Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

Általános kereseti adó. 57 50. K. H. Ö. 12. §. 4. bek. Ha az adózó jövedelmének kimutatására bizonyítékokra és könyveire hivatkozik, ezek mellőzését indokolni kell. (1927. jul. 26. — 10053 1926. — P. sz.) 51. 300 925. K. H. Ö. 13., 15. §. Az a körülmény, hogy a raktárkönyv a kiskereskedelemben történt adásvételeket illetően nem mutatja ki külön a detail eladásból kifolyólag a tényleges évvégi árukészletet, nem szolgálhat alapul az üzleti könyvnek mellőzésére. Adományok és jótékony célra adott összegek az általános kereseti adó alapjából le nem vonhatók. (Kb. 14,252 927. P. sz. Kpjdt. XX. 22.) 52. 30000,925. P. M. Ügyvéd által vezetett pénztárkönyv bizonyító erővel bir. Kb. A kereseti adóra vonatkozólag a panaszos részletes és számszerű bevallást adott. Az elsőfokú kivetés ennek a bevallásnak alapján történt, úgy azonban, hogy a kir. adóhivatal két kiadási tételt nem fogadott el. Az adózó fél már fellebbezésében felajánlotta összes ügyvédi könyveinek bemutatását a bevallás téleleinek igazolása céljából. Az adófelszólamlási bizottság azonban —• amely előtt a fél megjelent és főkönyvét és segédkönyveit felmutatni kivánta — a könyvbizonyítás mellőzésével becslés útján állapította meg az adóalapot, Az adófelszólamlási bizottságnak ez az eljárása merőben szabálytalan. Eltekintve ugyanis attól, hogy a tényleges jövedelem könyvszerü bizonyításától az adóköteles felet soha elzárni nem szabad, adóztatási jogelv, hogy valamely jövedelemforrásból eredő jövedelmet csak akkor lehet becslés utján megállapítani, ha számszerű adatok rendelkezésre nem állanak, vagy pedig ezek az adatok nem kielégítők, illetve nem bizonyítottak. A 300/1925. sz. K. H. Ö. 50. §-ában nyert felhatalmazás alapján a m. kir. pénzügyminiszter 30,000/1925. sz. a. kiadott rendeletének VI. 17. pontja az ügyvédet pénztárkönyv vezetésére kötelezi. Ebből nemcsak a könyv vezetésére vonatkozó kötelezettség, hanem az a jog is következik, hogy az ügyvéd a szabályszerűen vezetett pénztárkönyvvel bizonyíthat is. Az adófelszólamlási bizottság tehát a könyvbizonyítás elől helytelenül zárkózott el, s ezért a határozatnak a kereseti adóra és az azzal kapcsolatos jövedelemadóra vonatkozó részéi hatályon kivül kellett helyezni. (18269/ 926. P.). 53. Ha a felszólamlási bizottság a könyvvezetés szabálytalanságát megállapítja, akkor az azokból készített eredményszámlában kimutatott tiszta nyereséget sem fogadhatja el, mint kiindulási alapot, a tiszta jövedelem megállapításánál, hanem a tiszta jövedelmet becslés útján kell megállapítani és azt részletesen megindokolni. (Kb. 7415 1926. P. sz. Kpjdt. XIX. 61.) 54. K. H. Ö. 30. §. (4.) bek. Ut. (4.) bek. Zárszámadás alapján adóztatás mellőzése helyes akkor, ha raktárkönyv és leltár nincs. (Kb. 1927. dec. 14. 4803/927. P.)