Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

56 Pénzügyi jog. községi orvos a községen kivül eső területeken történt betegedések folytán szerez. A közigazgatási bíróság ezt a panaszt alaposnak találta, mert ha a H. Ö. 16. §. 1. ponthoz fűzött utasítás a községi (kör) jegyzőknél a magánmunkálatokért megállapított díjazásokat, a körorvosoknál a szabályrendelet szerint járó dijakat, pincéreknél a borravalót stb. a változó természetű járandóságok között felsorolja, akkor ugyanilyen természetű díjazásnak kell tekinteni a községi állatorvosnak a szabályrendeletek korlátain belül szedett dijait is. A községi állatorvosnak a község területén kivül szerzett látogatási dijakból eredő jövedelme azonban általános kereseti adó alá esik, mert a H. Ö. csak azokat a díjazásokat utalja az alkalmazottakat terhelő kereseti adó alá, amelyek szabályrendeletileg vannak megállapítva, már pedig a panaszos maga is beismerte, hogy a községen kivüli látogatási dijai felszámításában nincs kötve szabályrendelethez. Minthogy a megtámadott határozat nem tartalmaz adatot arra, hogy a panaszosnak az a jövedelme, amelyet a községen kivül szerzett s amely a kifejtettek szerint általános kereseti adó alá esik — mennyit tesz ki s minthogy ezt a panaszos sem részletezte és könyveivel vagy más módon ezideig nem igazolta — a megtámadott határozatot ennek kiderítése végett feloldani kellett. (6561/927. P.). 49. K. H. Ö. 5. §. A Cseh-Szlovák állam területén levő vállalattól mint munkaadótól, a magyar állam területén lakó által élvezett illetmény után itt általános kereseti adó fizetendő. Kb. Panaszos magyar állam területén lévő Komáromban lakik, a Csehszlovák területen levő komáromi pénzintézettől kapja a fizetését, mely után az adóhivatal terhére általános kereseti adót irt elő és ezt az adófelszólamlási bizottság fentartotta. Adózó a kereseti adónak törlését kérte azon az alapon, hogy fizetését Cseh-szlovák államban kapja és ez után ott adót is fizet. Ennek a panasznak megállható alapja nincsen. Az 1924: XXII. t.-cikkbe iktatott magyar cseh-szlovák egyezmény 1—5. cikkei bizonyos jövedelmek megadóztatásának helyét külön szabályozzák. Ugyanezen egyezmény 6. cikke viszont az egyéb eseteket szabályozza. Miután a magánvállalatoktól húzott illetmények adóztatási helyéről az említett 1—5. cikkek nem emlékeznek meg, nyilvánvaló, hogy ezekre a 6. cikk általános rendelkezése irányadó, mely úgy szól: „egyebekben a magyar vagy csehszlovák állampolgárok csak abban az államban vonhatók egyenes adók alá, amelyben laknak". Nem vitás, hogy panaszos Magyarországon Komárom városban lakik, itteni megadóztatása az egyezmény szerint helyes. Az is helyes, hogy általános kereseti adó alá vonatott, mert a kereseti adóról szóló H. Ö. 3. §-nak (2) bekezdése szerint a külföldi munkaadótól élvezete illetmény, ha a kifizető vagy megbízottja nincsen Magyarországon, nem az alkalmazottak kereseti adója, hanem általános kereseti adó alá esik. (1927 nov. 18. — 10.740/1927. — P. sz.)